Negyven éve történt. Az agg milliárdos elveszítette unokahúgát, akit gyermekeként szeretett. S azóta is, évről évre, valaki – mintha az őrületbe akarná kergetni – minden születésnapján emlékezteti az idős urat arra a tragikus napra… Az évek óta tartó nyomozás új lendületet kap, amikor a férfi felfogad egy vesztes sajtóper után állás nélkül maradt, rámenősnek tűnő újságírót, hogy kísérelje meg az igazság kiderítését. Hisz sokan élnek még a rokonságból, akik akkor ott voltak. A gyilkosnak köztük kell lennie… Ugyanakkor egy jó hírű magánnyomozó iroda munkatársnője rááll az újságíróra, s szinte mindent kiderít róla, ahogyan mások sem bízhatnak abban, hogy titkuk rejtve marad a kivételes tehetségű, tetovált lány előtt.

Az én szubjektív véleményem a könyvről:

Az eleje döcögősen indult. Nagyon döcögősen. Majdnem félretettem. Az a sok unalmas pénzügyi és vállalati szöveg untatott. A Vanger családfát is nehéz volt átlátnom, de aztán mégis csak tovább olvastam. Szerencsére. Az utolsó pár száz oldalt (mert vastag könyvről van ám szó!!!) csak úgy faltam.

A főszereplő lányban, Lisbeth Salander-ben nem igazán találtam igazán szeretni valót, de a végére megváltozott a helyzet. A történet másik főszereplője, Mikael a gazdasági újságíróból nyomozóvá avanzsált másik főhős is furcsa volt. Nem tetszett igazán, hogy a jóképűnek mondott újságíró a magazinja kiadójával / társtulajdonosával, Erikával kavar(aki mellesleg házas), aki nyitott kapcsolatban él. De aztán bejöttek a képbe a Vanger família kattant és kevésbé kattant (öreg) rokonai, akikről Mikaelnek ki kell derítenie, hogy ki is okozhatta az eltűnt (meghalt?) Henrietta Vanger halálát.


Henrik az agg nagybácsi elveszett unokahúgát keresi, akinek holttestét nem találták meg 40 év után sem. Ezért béreli fel Mikael-t, hogy járjon az ügy végére.. Az első 300 oldalon keresztül kiderül, hogy miért is vesztette el Mikael a perét, kik is azok a Vangerek (egész családfányira való emberkéről esik szó), és jön némi svéd gazdasági rizsa. Itt legtöbbször gyorsan átsiklottam, mert nem érdekelnek a konszernek, és a vállalati tanácskozások és vezérigazgatók se a svéd nagyvállalatok.

Aztán egyszer csak valami varázsütésre beindul a sztori. Megtudjuk, hogy mi is történik azon a tragikus a napon, amikor Henriette eltűnik. Lisbeth is bekapcsolódik a nyomozásba, és róla is kiderülnek dolgok. Az, hogy anyja a pszichiátrián van, ő maga gondnokság alatt áll 25 éves létére. Bámulatos számítógépes tehetségével olyan adatokra derít fényt amiről a legtitkosabb alakulatok sem tudnak. Tudásával és titokzatosságával elkápráztatja Mikael-t. Egy sajnálatos betegségben meghal Lisbeth gondnoka és egy újat kap, aki durva dolgokra kényszeríti a lányt.

Itt kezdtem el igazán megsajnálni szegényt. Nem sérthetetlen ő sem, és a hiába titkolja jól azt, hogy vannak érzései a végén kiderülnek. A kemény és lázadó külső mögött egy érzékeny nő lakozik, és a végén annyira együttéreztem vele...

****
ÉRTÉKELÉS: 4/5

Ekkor kezdtem el olvasni: 2009.04.28.
Ekkora tettem le végleg: 2009.06.13.

Oldalszám: 576
Kiadó: Animus

A könyvnek már kiadták a folytatását A lány, aki a tűzzel játszik és A kártyavár összedől címmel. A svédek annyira rajonganak a Millenium trilógiáért, hogy rögtön meg is filmesítették azt. Sitieg Larsson nem hitte, hogy halál után ekkora őrület lesz a megírt trilógiájából. Sajnos én még nem olvastam a folytatásokat, de hajtok rájuk.

A tetovált lány című filmet pedig mindenkinek ajánlom, aki olvasta az első részt mert jó. Nem hiába az egyik legsikeresebb svéd filmmé nőtte ki magát, és a tengerentúlon is szépen teljesít. Íme a film trailere! A mozik már július 8 óta vetítik. A többi regényhez is készült már film úgy tudom :)