"Vannak olyan pillanatok az ember életében, amikor nem akar máshol lenni. Amikor szeretné az élményt megragadni, kabátként magára húzni, belekucorogni és elaludni, hogy így maradjon, ameddig csak lehet."

A Se vas, se tűz a Zenit sorozat harmadik kötete. A sorozat többi tagjáról (Balor szeme, Ólompegazus) bevallom nem hallottam még sosem, erre a könyvre sem figyelek fel ha Sesam nem mesél róla. És mivel már találkoztam Zsófival egyszer egy hármas közös ebéd alkalmával, így nagyon kíváncsi voltam, amikor megtudtam, hogy megjelent a könyve.

Gyorsan azt is muszáj vagyok beismerni, hogy nem tudok sokat az északi népek mondavilágáról, csak amit a történelem könyvek tanítottak. Ismerem a vikingeket, hallottam már a hódításaikról és mondáikról, mítoszaikról, de különösképpen nem olvastam sosem utána a témának, nem kerültek a kezembe direkt ilyen jellegű könyvek. 

Viszont a Se vas, se tűzhöz nem kell semmiféle előtörténetet tudni. Szerencsére!  S. Kolozsvári Zsófia tökéletesen vegyíti a mai modern világot és a régi korok mondáit és eseményeit.

A történet elején megismerünk két svéd egyetemista lányt (Maddy növénytant tanul a göteborgi egyetemen, míg barátnője Nienke szintén ott sürgölődik.) A két lány egy metál koncertre érkezik a franciaországi Hellfestre, hogy megnézzék az Opinn Sjór (izlandul: Nyílt tenger(en) ) bandát. Ám Maddy kedvenc együttese nem lép színpadra, mert a dobos (Lars Ulfson) szőrén-szálán eltűnik. Lars nem mellesleg Maddy kedvence, a lány már a karrierje kezdete óta nyomon követni a férfi minden megmozdulását. Kívülről fújja a dalszövegeit és mindent tud Lars életéről, ezért is érzi úgy, hogy valami furcsa dolog áll a dobos eltűnése mögött. 

És Maddy megérzései nem csalnak....

A fiatal egyetemista lányok és a metálkoncertek világából egy másik korba is elkalauzol minket a történet, ahol a skandináv népek legendás harcosairól tudunk meg többet. Az elején látszólag semmi közük egymáshoz a két idősík, a múlt és a jelen fejezeteinek (amiket egy-egy Lars Ulfson által írt dalszöveg köt össze) aztán mégis.... A dalszövegek kulcsok a történetekhez és kulcsok ahhoz is, hogy Maddy rájöjjön, hogy ki áll Lars eltűnése mögött. 

A lány ahogy egyre többet tud meg a férfiról, és egyre jobban beleássa magát a skandináv mondavilágba, ahol olyan dolgokkal kerül szembe, amikről eddig azt hitte, hogy csak a mesékben olvasott és kitalált fantázia világ szereplői.

"Vannak két lábban a földön álló emberek, akik nem tudnak mit kezdeni azzal, amikor a saját valóságuk összeomlik. Tapasztalnak valami megmagyarázhatatlant, például ufót látnak, aztán hitetlenkedve mesélik úton-útfélen. Rosszabb esetben megőrülnek. És vannak, akikben mindig is ott lappang egy pici, elfojtott én, egy érzés mondhatni: remény, hogy léteznie kell titoknak a világban."

És a világban tényleg sok titok lappang, ami sokkal nagyobb és átívelőbb, mint ahogy azt a történet elején sejteni lehet. Madeleine a kutatás közben megismeri saját korlátait, rájön, hogy mennyi mindent volt eddig előtte rejtve élete során és mennyi mindent nem tudott még. Bátorságot szerez miközben megtapasztalja, hogy a barátság és a családi kötelékek mennyire fontosak.

Értékelés: 5/4

Jól felépített fantasy sztori, érdekes karakterekkel. A modern történet és Maddy (+Nienke) nyomozása könnyebben emészthető része volt a Se vas, se tűz című regénynek. Számomra jobban érthetőbb mint a múltbéli északi harcos és a valkűr köré szőtt történet, de ugyanitt pont azt hiányoltam, hogy kevés dolgot tudtam meg Thórskappi-ról és hű szolgájáról Aegiről vagy a messziről jött varázsló lányról. Az északi emberek mondáiról és a különleges nép ősi leszármazottairól több érdekességet is olvastam volna még. Valahogy úgy éreztem, jóval több minden belefért volna még a történetbe a bargesztekről, elfekről vagy a valkűrökről, amik miatt kiteljesedhetett volna a regény és jobban átláthatóbb lehetett volna, hogy kinek milyen kapcsolata van a múlthoz és a jelenhez. (Persze, lehet hogy mindenre fény derül a Zenit sorozat következő kötetében, úgyhogy... :) )

A befejezést jó volt olvasni, bár kicsit gyors lefolyású volt, én meg csak kapkodtam a fejemet, ahogy végbement egy ezeréves legenda pár oldal alatt. Szerettem a könyvben, hogy többet megtudtam Svédországról, Izlandról és a metál rajongó Maddy és Nienke igazán szimpatikus duó volt a vicceikkel, és ugratásaikkal.

Oldalszám: 318
Kiadó: Alexandra Kiadó

Zsófinak van blogja ITT! , ahol a többi megjelent írását is megleled.

A könyvet köszönöm szépen S. Kolozsvári Zsófiának! Remélem majd alkalomadtán egy dedikációt is kapok bele ;)