A Vörösmarty téren rendezett könyvfesztivál előtt figyeltem fel a könyvre, mert elég sok könyvesblogger várólistáján landolt, én pedig megbízok mások ízlésében, úgyhogy nagyon kíváncsi voltam. Direkt nem olvastam el a kritikákat róla, mert nem akartam, hogy befolyásoljon mások véleménye.

A Gabo kiadó standjánál meg is tapogattam a vaskos kötetet és alig volt szívem otthagyni. Aztán megkaptam születésnapomra ajándékba (iszonyat örültem), és bár van sok olvasnivalóm meg haladni kéne a Várólistával is, de gondoltam nem árthat ha gyorsan kiolvasom. Egyébként is érdekelnek az olyan könyvek, amik a történelemre és mágiára illetve az ezekkel kapcsolatos világnézetekre és az akkori korra adnak visszatekintést.

Katherine Howe írónő a PhD programja közben egy pókerezés alkalmával osztotta meg barátaival a gondolatát a könyv ötletéről. A srácok rábeszélték, hogy írja meg és ő így is tett.

A boszorkányoskönyv főszereplője Connie, a Harvard egyetemen tanul és részt vesz a PhD programban, ahol nyáron el kell készítsen egy kutatást. A professzor, aki segít neki nagyon tekintélyes név a szakmában, a lány nem akar csalódást okozni neki. Nyár elején Connie anyja rábízza a lányra a nagyitól örökölt ház kitakarítását és eladását. A lány Salem városa mellé utazik, hogy körülnézzen a rozzant évek óta nem lakott házban. Régóta felhalmozódott por, elburjánzott kert és rengeteg lim-lom fogadja. A lány megígéri az ezoterikus (auralátó) beállítottságú anyjának Grace-nek, hogy megtesz minden tőle telhetőt, hogy eladja a kis lakot.

Connie takarítás közben talál egy rozsdás kulcsot, ami tartalmaz egy kis cetlit melyre egy nevet írtak fel. Deliverance Dane. A lány nem tudja ki lehet e név mögött, ám valamiért nem hagyja nyugodni a dolog. A házban takarítás közben fura emléktöredékek támadják meg a lány agyát (ezek inkább csak fura benyomások, megérzések, semmi véres horror), és egyre többet tud meg Deliverance-ről is. Rájön, hogy a név egy Salem városában élő boszorkányt takar.

A salemi perekről a lány is tanult illetve hallott, ám nem tudja mit kereshet anyja hazában egy olyan név, akit a nagy boszorkányperben akasztottak fel. És vajon mi köze van neki ehhez?

Connie rájön, hogy Deliverance-nak volt egy könyve, ami évről évre és generációról generációról öröklődve követte végig az 1692-es boszorkányperig terjedő időt a gyógyító, bábaasszonyok vagyis az akkori boszorkányok és leszármazottjainak sorsát. A diáklány rájön, hogy ez a könyv lenne a legjobb kutatási téma a készülő dolgozatához, de előbb ezt meg kell találni. Professzora sürgeti a lányt, mert őt is érdekli ez a régiség és bízik abban, hogy a lány áttörő dolgozatot nyújt be a tanszékre. Connie a könyv keresgélése közben összebarátkozik egy alpinistával, Sammel, aki egy templomot restaurál a faluban. Barátságból gyorsan szerelem szövődik: klisék, klisék everywhere. (A csillagnézős meteoros rész nekem már kicsit túl geil volt.)

A boszorkányoskönyvben a jelen történései mellett nyomon követhetjük Deliverance életét az 1600-as évek végén. A két szálon futó történet múltbeli eseményeiről szól fejezetek egész érdekfeszítően tárják fel az 1692-es perek mögött megbúvó emberi tetteket, érzéseket és az utánuk következő sötét éveket a túlélők számára.

A könyv szerintem korrektül felépített (jelen/múlt részek) és van valami furcsa megkapó hangulata. A leírások nagyon elképzelhetőek, az ósdi ház szinte előttem van, amit Connie-ra bíznak, hogy tegye rendbe. Mivel a szerző kapcsolatban áll a boszorkányperekben elítéltekkel jól beleásta magát a témába, és látszik, hogy "személyes ügy neki" ez a sztori. Sok érdekes és különleges régi szót használt Howe de... Valami nem okés. Nekem a végső befejezés nagyon furcsa volt. Nem spoilerezek, de inkább kínosan kacagtam a végső "összecsapásnál" Connie-n és nem rágtam tövig a körmömet, mert teljes mértékben kiszámítható volt minden. A téma viszont tökéletes választás lehetett volna egy jobb sztorival, erősebb karakterekkel.

A boszorkányos téma miatt azóta beszereztem egy könyvet hirtelen felindulásból jelvényért (a Rukkoláról) A világ legnagyobb babonái címmel és kicsit jobban utánaolvastam a boszorkányokkal foglalkozó témaköröknek. Meg persze megnéztem A salemi boszorkányok című filmet, amit igaz régen láttam már párszor, de így a könyvvel a hátam mögött, még jobban beleláttam a dolgok mögé.

Amúgy Pöfivonatnak nagyon tetszett A boszorkányoskönyv, még az is, hogy kiszámítható volt, Amadea meg a legjobban a szerelmi szál miatt akadt ki. (Tegyük hozzá jogosan, de nekem ez nem is volt annyira cinkes a könyvben.)

Oldalszám: 372
Kiadó: Gabo

A magyar borítóért gratula, az angol is nagyon szépre sikerült!