Egy ideje szerepel már a Csökkentsd a várólistádat polcomon, úgyhogy ideje volt nekiveselkednem ennek a kriminek is. Előzőleg már jókat hallottam Karin Slaughter-ről (munkatársam több regényét olvasta, és mivel egy fiúról volt szó, így még inkább érdekelt, hogy egy női író, hogy tudott olyan regényt írni, ami a fiúkat is megfogja.), úgyhogy be is szereztem 590 ft-ért a Könyvudvarból a könyvet. És nem bántam meg! 

Kellőképpen izgalmas volt, lekötött és eléggé meg is döbbentett. Pedig ehhez azért válogatott kínzások kellenek, és itt bizony akadnak is. Karin sorozatának első darabja (mert van ám több is ITT) a Grant megyei halálesetekről, ha a Nadragulyát veszem alapul akkor elég hátborzongatónak ígérkeznek. 

A Nadragulya sztorijának kezdetében egy gyilkosság áll, ahol a főutcai étterem mosdójában egy brutálisan megerőszakolt fiatal főiskolai tanárnő holttestét találják. A nadragulya mérgező növényből nyert anyaggal elkábított nőt a gyilkos megbecstelenítette és egy keresztet vágott áldozatának mellkasába. Sybill (a halott nő) csak első volt a sorban, további áldozatok követik egymást hamarosan. A regény három főszereplőjére nehéz feladat vár, hogy megtudják ki a kis városban ténykedő vallási pszichopata gyilkos és vajon mi lehet az indítéka.

Sara Linton, aki a Heartsdale nevű kisváros gyerekorvosa és halottkémje talál rá az első áldozatra az étteremben. Sara egykori férje, Jeffrey Tolliver rendőrfőnök vezeti a nyomást karöltve a fiatal nyomozó lánnyal, Lena Adams-szel, aki az első áldozat ikertestvére.

Nem egyszerű együtt dolgozni, egy gyászoló lánnyal, aki dühös a világra és aki bosszút akar állni a tettesen, egy halottkémmel, akinek a múltja szörnyű titkot rejt, és egy olyan férfival, aki még mindig vissza szeretné kapni a volt feleségét. Ez a három ember alkotja a kisvárosi nyomozócsapatot, akik az első áldozat után még több szörnyűséggel szembesülnek.

"Úgy nyitotta fel a testet, ahogy más egy könyvet nyit ki, hiszen rengeteg mindent megtudott a szövetekből és a szervekből."

Karin S. nagyon naturalista módon írja le a haláleseteket és a kínzásokat, amiket az az őrült követ el az áldozatain. A halottkémes részek elég ütősek és erősek, emellett azonban  a nyomozói szál kicsit kezdetleges. Nem hasonlít mondjuk Lehane krimijeihez, de persze nem is kell! 

A szereplők monológjai és párbeszédei által nagyon jó karakterfelépítést kapunk a három főszereplőről, munkájukról, kapcsolataikról és érzéseikről. Főként Sara és Lena volt érdekes számomra, Jeffrey-ről viszonylag kevesebb dolog derült ki, de ő még biztos előjön a következő regények kapcsán a rendőrfőnöki rangja miatt.

Nem nagyon szeretnék a sztoriról többet mondani, annyi elég, hogy (sajnos) elég hamar rájöttem, hogy ki a gyilkos, de ez nem vont le a könyv hangulatából semmit sem szerencsére. Annyit még elmondanék, hogy annyira lekötött, hogy a könyv felét egy nap alatt olvastam ki, mert nagyon érdekelt, hogy ki a gyilkos, mit tesz az áldozataival és hogyan jönnek rá Saraék, hogy kit kell keresniük stb..stb..

Aki szeretne sok kínzással teli krimit elolvasni, aminek középpontjában egy furcsa növény áll, és nem zavarja, hogy egy kicsit összecsapott a lezárás, az olvassa el Karin Slaughter regényét. A karakterek nagyon életszerűek, a sztori elég csavaros, sokszor meghökkentő, néhol bizony elég brutális is. Szóval azt hiszem megállja a helyét a krimik között a polcon!