Anno az Április utat imádtam, és színtisztán emlékszem arra a nyári napra, amikor egy huzamban kiolvastam. Egy agárpályán voltam ahol tűzött a nap, körülöttem zajlottak a versenyek, száguldott az élet (meg a kutyák), én meg csak ültem egy kis árnyékos részen mindenkitől távol és néhol pityeregtem, néhol a fejemet fogtam, néhol nevettem, de befejeztem a könyvet.

Szóval az első regény Hidasi Judittól sok mindent előhozott belőlem, úgyhogy kíváncsian vártam, hogy a Kilenc ismétli vagy megközelíti ezt. És igen! Nálam hasonló hatásfokot ért el, pedig a sztori  egyáltalán nem hasonló, és az előző regény szereplői és a Kilenc karakterei között csak gyenge kapocs van. Az Április útban megismert Kováts Vera színdarabot írt, amit egy Dénes nevű rendező 9 színésszel óhajt színpadra állítani. De nem egyszerű ezt a 9 embert előkeresni és megtalálni nyár közepén. 

Erre kéri fel Dénes Fehér Pirost (Pircsit, Pirót), aki otthon nyűglődik, mert élete szerelme, a nagybetűs FÉRFI, akibe szerelmes elutazik 5 hónapra Afrikába dolgozni. Pircsi itatja az egereket, hisztizik és 35 éves nő létére úgy viselkedik, mint egy hormonzavaros tinilány.

"Az első pár napban még nem hittem el, hogy elment. Az agyam gonosz tréfákat űzött velem, időnként hangosan kezdtem el magyarázni valamit, és automatikusan két főre vásároltam."

Egyszóval Piros szenved, mint a kutya, de mivel szabadúszó PR-os és sürgősen szüksége van a pénzre elfogadja Dénes kecsegtető ajánlatát így bevállalja, hogy megkeresi a darabhoz a színészeket és ráveszi őket, hogy játsszák el a szerepeket. Szerencsére nem egyedül kell nekivágnia ennek a kalandnak, két segítsége is akad. Először régi barátnője Lulu csatlakozik hozzá, akit kirúgtak a munkahelyéről, így neki is szüksége van a keresetre, majd Attila (Pircsi hirtelen felbukkanó ex-pasija) kerül képbe, aki a lányokat fuvarozza a kalandos útjuk során. 

Az utazás, ami olyan egyszerűnek tűnik, rengeteg rádöbbentést tartogat Piros számára. Önmagáról, a barátságról, a múltjáról és a jövőjéről. Megtalálja a válaszokat a kérdéseire, és sokat megtud az igazi barátságról és a szerelemről.

"Vajon lesz-e elég erőm ahhoz, hogy okos legyek? Kell-e egyáltalán okosnak lennem? Amennyiben a szerelem is csak egy stratégiai játék, én vajon kijátszottam már minden bónuszpontomat?" 

Szerettem ezt a könyvet, még ha úgy is éreztem, hogy túl gyorsan történnek az események és néha túl sok a tanulság benne. Ráadásul annyira "meg van rendezve az egész" (ennek az értelme az utolsó oldalnál nyer értelmet), hogy a főszereplők nem küzdenek eleget a dolgokért. Vagyis kívülről nézve. Belülről elég sok fejtörést és kombinálást tartogat mindenkinek a Kilenc. Nem mellékesen azt hiszem, mindenki magára ismerhet Pirosban, Luluban, vagy Attilában, hiszen mindenki életében voltak útkeresések, nehéz szerelmek és olyan barátságok, amik egyik percből a másikra változnak életre szóló kapoccsá.

"Furcsa, hogy elmegyünk a boldogság mellett. Megszokjuk. A mindennapok részévé válik. Olyan lesz, mint a víz, amit megiszol. Nem vagy szomjas, bármikor leguríthatsz egy újabb pohárral. Természetes, kézenfekvő." 



Értékelés: 5/4

Kevesebb küzdés van ebben a regényben, és egy kicsivel több párkapcsolati tanács helyzet, mint az előzőben. Pircsit kevésbé zártam a szívembe, mint az Április út sebezhető és visszahúzódó Veráját, viszont Piros és a köré épített történetek egy kicsit olyan, mintha én nyaram is lett volna. Koncertek, fesztiválok, nagy beszélgetések, vízpart, fröccsök, nosztalgiázás, régi kapcsolatok, új szerelmek, elengedések, elmúlások, barátságok megszilárdulása, zsúfolt romkocsmák, fullasztó délutánok, hajnalba belevesző cigarettafüstös ráeszmélések.

Elgondolkodtató könyv a Kilenc és Hidasi Judit stílusa még mindig hihetetlen sodró lendülettel bír! Olyan mondatok és helyzetek vannak a könyvben, amiket én is (vagy te, aki majd elolvasod) mondhattam vagy tehettem volna. Emberi és nem elrugaszkodott meséket tartalmaz a könyv ettől a kilenc embertől/emberről, akiket Pircsi, és vele együtt én is jobban megismertem az oldalakon keresztül.



+ Nemrég volt alkalmam személyesen is találkozni az írónővel és pont olyan, amilyennek elképzeltem :) Kaptam tőle szép dedikációt a könyveimbe és kicsit beszélgetni is tudtunk.

++ Remélem nem árulok el nagy titkot, hogy Vera hamarosan visszatér és trilógiává bővül a kis regénysorozat. Hiphiphurrá! Várom a következőt is!

+++ Nagyon szépen köszönöm a könyvet a Gabo kiadónak! 

Oldalszám: 304 oldal
Kiadó: Gabo