A gyász és a veszteségérzet a két legfélelmetesebb dolog az életben. Miattuk rettegünk a jövőtől, miattuk kérdőjelezzük meg az élethosszig tartó boldogság létjogosultságát, és miattuk nem tudunk örülni annak, amink van. Pedig a veszteség nem is olyan félelmetes. Mert bölcsességre tanít. Arra tanít, hogy ne féljünk a jövőtől, hanem úgy éljük meg a jelent, mintha az órák másodpercek lennének.


A Könyvmolyképző kiadó előolvasási akciójában kaptam a könyvet, és csak a fülszövege alapján tudtam következtetni, hogy miről is szól majd a Dublin Street. Azt hittem kapok majd egy közepesen izgalmas love story-t, aztán jól meglepődtem. Mert a Samantha Young által megírt Dublin Street inkább romantikus erotikus műfajú olvasmány volt, de abból is a minőségi változat. Én egy YA (young adult - fiatal felnőttek szóló) történetre számítottam, az írónő angolul megjelent könyvei miatt, de kaptam egy erotikával túlfűtött (szigorúan +18 kategória), szomorú élettörténettel rendelkező főszereplő(k)ről megírt lélektani regényt.

Bár összehasonlítási alapon nincs, ezzel az oly divatossá vált műfajjal (nem olvastam a Szürke ötven árnyalatát), így nem is vonok párhuzamot, de nem is kell szerintem. Annyit azért megjegyeznék, hogy itt a Kings of Leon nem Oroszlánkirályként van fordítva. Kacckacc :D :D Aki nem értené, miről van szó íme itt az előzmény.

A Kings of Leon harsogva zendített rá a „Sex on Fire”-re. Dühösen állapítottam meg, hogy máris lőttek a magánynak

Egyébként más hasonlóság nem hiszem, hogy van a két könyv között, már amennyit tudok a mamipornóként aposztrofált könyvről Szürke ötven árnyalatáról. Én csak egyszerűen előismeret nélkül belekezdtem a Dublin Street-be és magával ragadott.

Az amerikai Jocelyn Butler, hátat fordítva tragikus múltjának, Edinburh-ban kezdett új életet, ahol a Dublin Street-en talál egy csodás albérletet, egy még csodásabb vidám albérlőtárssal Ellie-vel. Az első találkozásra szimpatikus lány teljesen Joss ellentéte. Életvidám, kedves, sokat jár szórakozni míg Joss megpróbálja túlélni a mindennapokat. Az első regényét író 22 éves Joss (aki mellékállásban pultos egy kocsmában, de bőven van vagyona az öröksége miatt) nagyon örül, hogy szuper albérletet talál, de nem sejti, hogy Ellie-vel együtt jár majd a 30 éves szexis bátyja is.

…Tudja, mi a rosszabb annál, amikor az ember kockáztat és veszít? Megráztam a fejem. – Az elszalasztott lehetőségek, Joss. Azok nagyon ki tudják kezdeni az ember lelkét.

Joss az albérlet felé igyekezve egy taxiban megismerkedik Braden Carmichael-el, aki kemény üzletemberként mindent megszerez, ami csak kell neki. És most a lányra fáj a foga! Később kiderül, hogy Braden Ellie féltestvére, így amikor az új lakótárs összefut a taxiban megismert pökhendi öltönyös pöccsel (igen, ezek voltak Joss első benyomásai Bradenről) rögtön macska-egér játszmába kezdenek. Braden megpróbálja elcsábítani Joss-t (2 hónapig tart neki ez) aki nagyon ellen akar állni, de ahogy az lenni szokott nem bírja sokáig.

– Faszkalap.

– Ezek után elvárom, hogy ma éjszaka a mocskos szádba dughassam a farkam – nézett rám Braden összeszűkölt szemmel. […..] – Ne hülyéskedj! – Bébi – nézett rám Braden lesajnálóan –, szopásban nem ismerek tréfát.

És itt érkezünk el a történet erotikus részéhez. Igazából a párocska az egész könyvet végigdugja, de olyan érzékien és szépen van ez tálalva, hogy nem zavaró és nem közönséges még akkor sem ha vannak benne vulgáris részek. Jól megírt szexjeleneteket olvashatunk, amelyek között szépen lassan egyre jobban megismerjük Josst és Bradent is. A múltjuk egyikőjüknek sem szenvedésmentes, de főként a lányé nem. A történet elején megtudjuk, hogy az árván maradt Jocelyn. hogy élte túl szülei és húga elvesztését, a legjobb barátnője Drú halálát, majd a felnőttként is pánikrohamokkal küszködő nő, hogy nyugszik meg új lakhelyén és hogyan segít neki ebben Braden és a könyv többi szereplője (terapeutája, lakótársa Ellie és annak családja és barátai).

– Tudod, Braden, azt vettem észre, hogy te mindenkivel úriemberként viselkedsz, kivéve engem. Miért? – Mert le akarlak fektetni. És az úriemberek unalmasak az ágyban.

Van benne valami. 

 – Az úriemberek az ágyban is úriemberek. Mindent elkövetnek, hogy a nőnek is jó legyen. – Én mindent el fogok követni, hogy neked is jó legyen. Csak éppen nem játszom meg magam.

A sok szex mellett fontos szerepet kap a gyász, ennek a feldolgozása, a család szeretete, támogatása és persze a szerelem is, ami lebontja a falakat és meglágyítja a megkeményedett szíveket.

Néhány erotikus jelenetnél bevallom fogtam a fejemet, mert kikészültem a fütykös szó használatánál.  Én sosem használnám egy durva szexjelenetnél, mert nem odavaló, de ezenkívül a szeretkezések dugások teljesen jól bemutatják egy-egy kapcsolat mélységeit. Minden érzelem megjelenik a párnál: féltékenységtől kezdve a durva veszekedésekig és a könnyes egymásra találásokig. (Mondjuk az kiverte a biztosítékot, hogy a könyv végén elmennek elintézni egy fontos dolgot Joss elhunyt családtagjai örökségével és a szex miatt 2 napig halogatják és addig egymást szórakoztatják a hotelben. Ez tök hülyén jött ki.)

Az elején Joss nem akar belemenni a barátság extrákkal viszonyba, mert fél a kapcsolatoktól (vagyis önmagától, hogy hogyan birkózna meg azzal a teherrel, hogy bármikor elveszítheti a szeretett férfit akárcsak családját), de Bradennek nem lehet ellenállni. Néha vad szerető, néha elegáns úriember, néha megnyugtató és biztonságot adó társ, néha kekeckedő barát, néha kedves nagybácsi, néha mocskos szájú férfi aki kimondja a vágyait. Sok arca van és ez az amitől a karaktere számomra nem vált unalmassá és végig fent tartja az érdeklődést. Nem csak odamegy a lányhoz, leteperi és megdugja majd távozik, hanem szeretne élete részévé válni, megismerni és megérteni, hogy Joss miért él úgy, ahogy.

Kemény dió az írásnak élő lány, akit évek óta emészt a gyász és az, hogy nem tudja feldolgozni szülei és húga és a legjobb barátnője halálát. Hiába a terapeuták, a kamaszkori önpusztítás Joss zárkózottságát és félelmeit feloldani nem egyszerű feladat. Bradennek vajon sikerül? Mit hoz ki a lányból az, hogy viszonyt kezd a férfival, aki szexuálisan annyira vonzza, hogy az már fáj? És vajon mi lesz ha a kezdeti szexuális viszonyban megjelennek a gyengéd érzelmek?



Értékelés: 5/4

Meglepően jól szórakoztam a történeten, bár a végén kicsit ideges lettem, mert túlzottan sok volt a dráma és a picsogás, amit a végtelenül makacs főszereplő okozott. Megértem Joss vívódását, de hát akkor is egy hülye picsa volt, pedig Braden mindent megtett érte. Az Ellie (vagyis a lakótárs) szál kiszámítható, így itt nem izgultam sokat, mert tudtam, hogy nem lehet rossz a végkifejlet. A kiszámíthatóság miatt kicsit esett a könyv értéke.

Ettől függetlenül a Dublin Street romantikus, sok erotikával megspékelt egyszerűen (néha rövid tőmondatok, sokszor megemlített nevek holott tudjuk, hogy kiről is akar szólni az a rész) megírt könyvről van szó, amiben a szereplők bár nincsenek túlzottan jól kidolgozva, de a köztük lévő kémia és az érzelmek megadják a lökést a sztorinak. Szerettem a Joss és Braden közötti évődéseket és a könyv humorát is. A "Basszus, basszus, szubbasszus!" ) részeknél sokat mosolyogtam. Bár nem azt kaptam, amire számítottam, de a pozitív csalódás mindig kellemes úgyhogy nagyon kíváncsi vagyok Samantha Young további könyveire is.



Kiadó: Könyvmolyképző 
Oldalszám: 397
Az írónő weboldala

A Dublin Streetnek van a Youtube-on trailere is és állítólag folytatáson sztoriról van jó (jaj nekem!).