Még sosem jártam egyfontos boltban, de biztosan jók. Kezdjük ott, hogy minden egy gubába kerül.
- Drágám ennyire nem vagyunk szegények - csókol homlokon Luke. - De mi úgy spórolhatnánk a legkönnyebben, ha engem kérdezel, ha néhány ruhát nem csak egyszer vennéd fel.
Már megint.
- Én igenis hordom őket többször is! - feleltem ingerülten. - Mindig túlzol...
- Hányszor volt rajtad az a piros gombos kardigán? - kérdezi ártatlanul.
- Én... azt..... - akadoztam
A boltkóros sorozat számomra első (a sorozatban azonban második) részét (Egy boltkóros naplója) imádtam. Gyorsan kiolvastam és aztán ugyanilyen gyorsasággal szereztem be a sorozat többi részét is. A Pánik a plázában-t szintén imádtam, a Boltkóros férjhez megy is tetszett, de aztán jött a Kelly Kiadó fiaskója, hogy megjelentette a kötet második részét (A boltkóros és testvére) a negyedik után, ami így nem igazán illeszkedett a folytatás közé hiszen régebbi. Nem is igazán voltam oda a könyvért, de kiolvastam. Már a férjhez menős részben is volt egy halom túlzó rész, meg hiszti a főszereplő Becky részéről, ami zavart, ez a Boltkóros babát vár részben csak tobzódott. Pihentettem egy kicsit a sorozatot, de a Könyvudvarban szembe jött A pöttöm boltkóros és nem hagytam ott. És akkor el is érkeztünk a sorozat befejő darabjához.
