A hócipőm tököm tele van/volt a draftban halmozódó postjaimmal, amiket csak halogatok és naponta írogatok hozzá 1-1 mondatot és ezért nem haladok az újakkal, mert szarul érzem magam, hogy a régieket nem írtam meg. Gondoltam teszek ez ellen és gyorsan pár mondatban írok minden könyvről pár gondolatot, csak amik így eszembe jutnak. Röviden, tömören, néhol hosszabban, amolyan széljegyzet formájában. Később biztos lesznek még ilyen postok, mert néhány könyv nem érdemel teljes bejegyzést. Nem azért, mert nem tetszettek, csak van amiről nem lehet hosszabban írni.


Az itt lévő könyvek mindegyikét tavaly olvastam, így néhányról alig maradt emlékem, de ez azt is jelentheti, hogy nem is fogott meg annyira az olvasmány, mint ahogy vártam.


Derek Meister: Ghost Hunter - Gyilkos fény - Ghost trilógia #1

Ian gyakran feltette magának a kérdést, vajon melyik a rosszabb: ha az összes ház és kert teljesen egyforma, vagy a szánalmas próbálkozás, hogy egyedivé tegyék őket?

A tavalyi várólista csökkentésre tettem fel ezt a könyvet, mert 2012 januárja óta halogattam az elolvasását. Pontosabban a sikeres államvizsgám óta várt rám a könyv, amit Dorisz barátnémtól kaptam a jeles alkalomra ajándékba. A fülszöveg alapján teljesen másra számítottam, és ez most nem éppen annyira pozitív értelem esete, hanem a kevésbé jóé. A Ghost Hunter számomra egy hatalmas nagy összevisszaság volt. Biztos, hogy megmagyarázásra kerülnek majd a következő részekben olyan fontos dolgok, mint, mik is azok a különleges tűz/fény lények, amiknek közük van a főszereplő Ian apjának halálához, és hogy hová tűnt a nagyapja. Elmenekült? Kik üldözik? Elrabolták? Miért?

Fontos kérdésként nyitva maradt az is, hogy mi is pontosan az a Japánban játszó történetszálban lévő a történet során titokzatos körülmények között meghalt öregasszony padlásáról előkerült sapka/katonai sisak. Mi célja van? Mit lehet vele csinálni? Továbbá biztos, hogy az Antarktiszton élő kutató is fontos momentuma a sztorinak, de hát ezt sem fejtette ki az író. Igazából a több szálon át futó történetről nem mondanám, hogy nem volt izgalmas, de nem álltak össze a dolgok. Nekem főként a kiskorú Ian és barátja, BPM kalandjai tetszettek, ahogy menekülnek üldözőik elől, de a végkifejlet befejezetlen maradt, ami akkor nem zavarna, ha rohannék megvásárolni a második részt. De jelen esetben ez itt nem áll fenn.

Értékelés: 5/2

Jó, jó, gyorsan tudtam vele haladni, de ez nem az a könyv, aminek a folytatásáért rohanni fogok, mert valahogy nem jött á, pedig megvolt benne a potenciál, de Derek Meister rosszul élt vele. Kár érte.


Szabó Anna Eszter - Nagy Szilvia: Tudom, mit csinál a gyereked szombat éjjel! 

Számítógép, internet, okostelefon  – a mechanikus köldökzsinórok.

Olvastam a szerzőpáros első könyvét az Egyetemista lány támogatót keresét, de a Szabó-Nagy páros új (egyúttal harmadik) könyve valamivel jobban sikerült mint az első. A másodikról nem tudok olvasni (férfi prostituáltak történetei), mert nem olvastam. A Tudom, mit csinál a gyereked szombat éjjel! főszereplői mai kor tinijei akiket több téma köré építve próbálják a szerzők a legjobban megmutatni. Több interjút és több sztorit kapunk ebben a könyvben, így itt nem volt az az érzésem, mint a prostisnál, hogy az interjúalanyok úgy mutatják be ezt az egészet, mintha jó dolog lenne ez az egész. Itt főként olyan tinik sztorijáról olvashatunk, akik megbánták a tettüket (néhány kivétellel).

A könyv tökéletesen bemutatja azokat a gondokat, amikkel a kamaszok találkozhatnak a felnőtté válás rögös útjáig: kábítószer, szex, prostitúció, internetfüggőség, vásárlásfüggőség, étkezési zavarok, alkoholproblémák, lopás, lelki terror, agresszió.

Emlékeztek még arra az agyon  figurázott mémmé vált fiatalokat felvilágosító videóra "Csak egy szippantás" címmel? Nah, ez a regény hasonló ahhoz, de szerencsére nem ennyire buta és nem ennyire nyilvánvaló nevelő célzattal íródott, egyszerűen csak sztorik összefűzése egy téma köré ez a könyv. A prostik esetében (akik mindegyike felnőtt volt) ott volt a lehetőség a kiszállásra, ők a pénzért szexeltek idegenekkel, nem azért mert éheztek, vagy verték volna őket. Ők a saját maguk áldozatai voltak. Ebben a könyvben szereplő tinik leginkább a szülő(k) nem odafigyelésének és a másoktól (+médiából) áradó elvárások áldozatai.

Hónapok óta leveleztem már a tizenhat éves Krisztivel, amikor beleegyezett, hogy találkozzunk. (…) azt írta, nagyon örül, hogy részt vehet a munkában, úgysem olvasott még egyetlen könyvet sem, csak a Két Lottit, azt is még általánosban. Azt mondta, nem érdeklik nagyon a könyvek, „sokkal több izgis dolog van, például ott a Facebook is”.

A kamaszkor nehéz dolog és az sem könnyíti meg a fiatalokat, hogy rengeteg negatív hatás éri őket. A média pumpálja a légy menő, légy trendi, légy szexi, légy divatos elvárásokat, de egy fiatal, aki még befolyásolható könnyen rossz útra tévedhet, ha nincs szülői támasz vagy egy olyan példakép előtte, akire felnézhet. Jön a bulvárshit a sajtóból, példaképek az agyongyúrt hülyegyerekek a VV-ből, a felpumpált csöcsű szolizott lányok, és az a trendi, ha valaki kiírhatja a FB-ra, hogy mennyire baszott be rúgott tegnap este vagy kitehet egy félpucér képet magáról. Mert ezt lájkolják, és mert a tinik azt hiszik, hogy ettől lesznek népszerűek, ha minél több a lájk. Az internet a mai kamaszokra kétségkívül nagyon kihat. Persze ettől még nem kell menőzni azzal, hogy ki hány évesen szexelt először, ki hányszor szívott be egy-egy bulin vagy ki mennyi értékben lopott táskát a plázából, hogy aztán pénzzé tegye, amiből okostelefont vagy egy új farmert vett, esetleg drogot, piát stb.

Nyilván ebben a regényben is voltak olyan szereplők, akiket sajnáltam, és volt akiket felrúgtam volna mert pofátlanul büszkék voltak tetteikre, de legalább a Tudom, mit csinál a gyereked szombat éjjel könyv tanulságos.

Ajánlom azoknak a szülőknek, akik tájékozatlanok és lövésük sincs, hogy zajlik egy kamasz szombat éjjele. Ők majd ebből megtudhatják, hogy szórakozóhelyeken terjed a GINA, a gyerekük függhet sorozatoktól és kerülhet a drogelvonóra, esetleg felvághatja az ereit, mert kiközösítik osztálytársai vagy mert nem kap elég lájkot a Facebook-on. Persze, amelyik szülőnek ebből a könyvből fog feltűnni, hogy a gyerekével probléma van, ott már megette a fene az egészet. A lényeg, hogy ezekről kell olvasni, kell, hogy könyvet írjanak a kamaszokról, kell hogy beszéljenek róluk. Mert hátha ezzel megmentenek néhányat arról, hogy lesodródjanak a helyes útról.

Értékelés: 5/3

A sztorik nem világmegrengetőek, de mindegy szomorú a maga nemében. Mint minden tinigenerációban itt is vannak gátlástalanok, meg rossz irányba haladók, de itt több kamasz gondolkozott el azon, hogy mit is tett életével, mint a szerzőpáros előző regényében. Olvashatunk a könyvben pozitív példákat is, helyrejött fiatalok szerencsére. És már megérte megírni ezt a könyvet, ha lesz egy-két tini, aki a sorokat olvasva magában száll. Vagy a szülők kezébe kerülve ők változtatnak a hozzáállásukon és végre leülnek beszélgetni a gyerekükkel. Mert az segít(het).


Carin Gerhardsen: A mézeskalács ház

Egy nyomorult gyermekkort már sosem lehet helyrehozni. Soha nem lehet elfelejteni, soha nem lehet megváltoztatni, soha nem lehet túllépni rajta. Krónikus fájdalom.

A Férfitől kaptam ajándékba ezt a skandináv krimit, ami bár elég vékonykának tűnt elsőre (326 oldal), annál több borzalmat tartogatott. A krimi központi témája a gyerekkori traumák. Egy 4-5 éves gyerekcsoport tűnik fel A mézeskalács ház elején, akik durván megaláznak egy kisfiút és egy kislányt rögtön kezdésként. A helyszín Stockholmtól nem messze, egy kis falucska, ahol akárcsak máshol a világban a gyerekcsínyek megszokottak. Az óvónők nem tudnak minden vásott kölökre egyformán figyelni, így lehetséges, hogy egy kisfiút és egy kislányt súlyos atrocitások érnek, amiket a többi gyerek követ el ellenük. És ez(ek) a megsebzett gyerek(ek) nem felejtenek...

A regényben egyszerre jelen van a sorozatgyilkos, aki saját elbeszélésében kalauzol el bennünket lelke legsötétebb mélyére ahol megismerhetjük gondolatait, indíttatásait és célját. Ezzel szemben kapunk jó adag gyerekkori emléket, és felváltva a múlt és a jelen dolgait lassan kibontakozik a Mézeskalács ház története.

A skandináv krimik sötét világa a megszokott, a dermesztő hideg szinte áramlik a lapokból, depresszív, sötét folyós masszában mártózhatunk, amelyben sok kegyetlenség bukkan elő. Szerencsére a nyomozó (Conny Sjödberg - igen az elején azt hittem női nyomozó lesz, de nem, ő pasi!) teljesen ellentétben áll a Nesbo regények főszereplőjével Harry Hole-lal. Conny családszerető (több saját és örökbefogadott gyereket nevel), szereti feleségét, példás családi életét élnek, együtt főznek, társaságba járnak, nem alkoholisták, szóval egy átlagos család, ahol az apuka abból él, hogy megpróbálja felderíteni a gyilkosságokat, hiszen ez a szakmája. Conny és nyomozótársai (ők kevesebb szerepet kapnak a történetben, bár ugyanolyan érdekes és fontosak) természetesen rossz emberre gyanakszanak, aztán elkezdik összerakosgatni a képet és lelepleződik a gyilkos. Meg persze van csattanó a végén!

 Értékelés: 5/4

Szokásos forma, nem körmöt tövig rágós, de mindenképpen érdekes és elgondolkodtató szülőknek, gyermekekkel foglalkozóknak illetve bárkinek, aki kíváncsi egy kicsit a lélek sötétjére.
 
Véletlenül milliárdos - Hogyan született a Facebook?

Ez a Mark Zucckerberg-termék meg fogja változtatni a világot. Olyan, mint a Napster, csak nagyobb – a Facebook egyenlő az információ szabadságával. Egy ízig-vérig digitális közösségi hálózat. A való világot viszi be az Internetre.

Röviden: jó volt olvasni arról, hogy hogyan született a Facebook.
Egy kicsit hosszabban: Szeretem ezt a témát. Érdekel, és nem csak azért mert social médiával foglalkozom,. hanem minden más szemszögből is.

Anno nagyon tetszett a Social Network - A közösségi háló című film, amiből David Fincher igazán kihozta a maximumot. Nincs ez másként Ben Mezrich könyve esetében sem.

Az író rengeteg anyagot gyűjtött a könyv megírásához, így egy jól dokumentált tény regényt szerkesztett össze. Megismerhetjük a geek Mark Zuckerberget, aki 2004 februárjában elindítja az akkor még thefacebook.com néven futó honlapját, ami 2014-re a világ legnagyobb és legbefolyásosabb oldalává nőtte ki magát. 10 éve van a világon jelen a Facebook, és azóta embere milliói lógnak rajta. Pedig csak egy egyetemi oldalként kezdte, de valami sokkal nagyobb valami jött létre belőle.

Bár a regényhez Mark nem adta a nevét (sem arcát) így Mezrich főként Eduardo, Mark egykori egyetemi barátja és pénzügyi társa szemszögéből meséli el a sztorikat és a tárgyalásokat. Mert Mark hiába hozta létre a világ legjelentősebb oldalát rengeteg irigye és rosszakarója akadt, akik később jogi útra terelték igazukat.

Az író többszöri megkeresésre Zuckerberg nem volt hajlandó interjút adni, így a történetet leginkább Eduardo szemszögéből látjuk. Eduardo volt az a barát, aki az első perctől ott volt Mark mellett. Zuckerberg Mezrich-nek nem adta a nevét (sem arcát) így az író Mark egykori egyetemi barátja és pénzügyi társa szemszögéből meséli el a sztorikat és a tárgyalásokat. majd miután az egyetemista csodagyerek "kisemmizte" beperelte Markot. Akárcsak a Winklevoss testvérek, akiktől a ConnectU ötletüket "lopta" el Mark. A könyvből csak az ikrek és Eduardo szemlélete derül ki, így nem tudjuk mi is járt Zuck agyában, és nem tudjuk pontosan mit miért tett.

Értékelés: 5/3.5

Sokan mondják unalmasnak a könyvet, én a film megnézése után sem tartottam túlzottan annak. Javarészt ugyanúgy vezeti a történetet Mezrich, mint Fincher (nyilván!), de ezzel semmi gond nincs, hiszen mindkettő a valóságra épít. Markot nem ismerjük meg igazán a Véletlenül milliárdosból sem, de közelebb kerülhetünk egy legendának nevezett emberhez, aki valami olyasmit alkotott, amit emberek milliói használnak, és amivel internetes történelmet írt. Az biztos, hogy Zuck mindenkit kivágott a cégéből, aki egyetlen gyermekére, a FB-ra kezet emelt. Vannak akik osztják a nézeteit, elgondolkodtató a félelme az emberektől. Van benne igazság, de semmi egetrengető dolog nem derül ki a regényből. Ne várjatok sokat és akkor nem lesz gond :)

A Véletlenül milliárdos egyébként várólistás könyv volt, akárcsak a Ghos Hunter.