A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg Rácz-Stefán Tibor második regénye, a Túl szép! A Fogadj el! véresen komoly témái után a szerző kicsit könnyedebb vizekre evez, de természetesen főhősei ezúttal sem ússzák meg gondok nélkül.  A Blogturné Klub bloggerei hat állomáson keresztül követik a túlsúlyos, de aranyszívű Márk és a jóképű, utat vesztett volt sportoló, Olivér kalandjait.  Tarts velünk, és ha ügyesen úszol az akadályok között, a könyv egy példányát is megnyerheted.

Rácz-Stefán Tibor: Túl szép

Fülszöveg: A túlsúlyos Márk mindennél jobban vágyik rá, hogy végre igazán szeressék. Mégis, azt hiszi, hogy a súlya miatt nincs joga a szerelemre. Elkeseredésében finomságokba fojtja bánatát.
Vajon a csupaszív srácra rátalálhat a nagy Ő? Képes lesz elfogadni önmagát?
Olivér profi úszó, ám doppingbotrányba keveredik, eltiltják a versenyzéstől, és darabjaira hullik az élete. Azt sem tudja, mit hoz a holnap, a szerelemre gondolni sem mer. Újjáépíthetjük a nulláról az életünket? Rátalálhatunk az igazira akkor is, ha nem keressük? A két fiú közös munkahelyen kezd el dolgozni. Előbb megismerik egymást, aztán a titkaik is felszínre bukkannak. De kialakulhat köztük több, mint barátság? Vagy csak a külső számít? Van egy pont, amikor az ész a szív útjába áll…


Tibi első könyvét a Fogadj el! még mindig élénken él bennem, mert elég megosztó történetről volt szó. Tibor akkori főszereplői kicsit kidolgozatlanok és túlságosan szélsőségesek voltak, ám a mostani történet főszereplőiről mindez nem mondható el. A Túl szép című könyvben kapunk két szimpatikus szereplőt, akik emberiek, akik érző lények, és még akkor is pozitívak maradtak, amikor szenvedtek. Nehéz nem összehasonlítani a két regényt, nem is célom, inkább csak annyit mondok, Tibor rengeteget fejlődött, és végre egy olyan könyvet olvastam, ami anélkül volt jó, hogy tabudöngetéssel operált volna.

Nem mondom, hogy a Túl szép regény átlagos, mert témáját és szereplőit tekint ez is tabunak számít. A főszereplőink Márk és Olivér egy-egy meleg srác, ám ez a téma számomra abszolút nem számít problémásnak. Szeretek LMBT könyveket olvasni, nagyon is fontos, hogy ilyen témák kerüljenek a könyvpiacra, mert annyira kevés ember meri bevállalni, hogy a tipikus női-férfi kapcsolat helyett a fiú-fiú kapcsolat rejtelmeibe avatja be az olvasót. Tibor pedig ezt tette, szépen lassan megismertette velem a duci Márkot, és a helyes Olivért és kettejük váltott nézőpontos történetei által megismertem a legmélyebb érzéseiket és drukkolhattam nekik.

Mert tényleg izgultam azért, hogy mi lesz a regényben velük. Izgultam, hogy Márk lépjen végre túl a "duci vagyok, nem érdemlek meg egy helyes srácot" drámáján és Olivér is vallja be végre magának, hogy vonzódik a fiúhoz. Persze ha csak egy szimpla meleg pár megismerkedésének története lenne ez az egész könyv, akkor nem tetszett volna annyira, de kapunk itt bőven sok olyan témát, ami mindenkit érint, ha nem is közvetlenül, de közvetve. Ilyen a korai gyerekvállalás, az iskolai kirekesztés és megaláztatás, a rossz családi körülmények, a teljesítménykényszer és a megfelelési vágy.

Néha eljön az életben az a pillanat, amikor kár tagadni a tagadhatatlant.

A két karakter közül nekem Olivér volt szimpatikusabb, de nem azért, mert ő volt a helyes fiú, hanem inkább azért mert ő kevesebbet drámázott. Márk számomra kicsit néha túl sok volt, a sorozatrajongásával, és a túl sok zenei utalással. Olivér férfiasabb, és sokkal felszabadultabb, és tisztában volt azzal, hogy mit tud elérni a testével és nem is félt ez kihasználni. Márk visszahúzódóbb, de ez érthető is, hiszen a srác súlyproblémával küzd, és ez miatt gátlásos. Míg Márk 2 lány barátnőjével vitatja meg az élet dolgait, addig Olivérnek fiú haverja van. Szerettem Olivér úszókarrierjének történetét, és bár sajnos a doppingolás olyan bűn, amit nehéz jóvátenni, de a fiúnak mégis csak sikerült a regény végére. (Itt jegyzem meg, hogy nem értettem a Ricsi szálat, főleg ilyen kiteljesedéssel, szerintem enélkül is megállta volna a történet a helyét).

Olivér és Márk kapcsolata a kezdeti ismerkedéstől, utálatból fokozatosan halad a komolyabb érzelmekig. Mindkét részből kapunk bőven, ahogy váltakoznak a nézőpontok és ezt jó volt olvasni. Jó volt belelátni, hogy két ennyire különböző ember, hogy éli meg azt, ami később összeköti őket. Van bőven érzelem a regényben, és ez elvitte a hátán a történetet.

Értékelés: 5/4 

Rácz Stefán Tibor sokat tanult szerintem az első könyvének írása óta, és jó volt látni a fejlődést. Még mindig néha túlzottan sok zenét és sorozatot tett be (főleg Márk karakterébe), amit én simán kihúztam volna, mert nem biztos, hogy minden olvasó ismeri a zenéket, és az utalásokat, de már érezhető a javulás. Az idősíkok néha nekem zavarosak voltak, egyik részben még november volt, aztán már a karácsonyra készültek és fát dísztettek, de közben mintha nem is telt volna az idő. Persze lehet, hogy volt ahol én sem figyeltem eléggé oda, de azt hiszem volt itt némi kavarodás, de ez nem zavarta meg a végkifejletet. A karakterek fejlődésére nem lehetett panasz, bár nekem Olivér egy kicsit elnagyolt volt ezzel a "beképzelt vagyok, és enyém a világ" fejjel az elején, de aztán megváltozott. Már nem tudom eldönteni, hogy hol volt az a pont, amikor levette az álarcát, de az ilyenre annyira nem láttam még példát az életben, hogy nem tudom elképzelni, hogy ilyen létezik. Persze miután megváltozott, már sokkal jobban kedveltem, és az ő részeit vártam a legjobban a könyvben, de nekem még mindig fura, hogy ilyen "pálfordulás" létezik.

A Túl szép a fenti negatívumokon kívül egyébként egy jó kis LMBT történet, ahol lehet drukkolni a két főszereplőnek, akik néhány erotikus kalandba is belekeverednek. Itt néha furának tűntek a "micsodáját" és a többi félénk jelző. Persze ezek Márk gondolatai, de azért valahogy nem tudok elvonatkoztatni, hogy egy felnőtt srác ilyen szavakat használ ha szóba kerül a szex, vagy a másik testének felfedezése.

Komoly témák is helyet kaptak a regényben, mint az abortusz kérdése, vagy a kövér emberek elleni negatív diszkrimináció és ezek nagyon fontosak, hiszen muszáj erről beszélni. Az író jól körüljárta ezeket a témákat, de nem alkot véleményt, sokkal inkább hagyja, hogy az olvasó döntse el maga, hogy mi a helyes és mi a helytelen.

A Túl szépben Márk Budapest szeretetét imádtam, ő pontosan olyan, mint én. Imádja járni a várost, felfedezni új helyeken, és mindig rácsodálkozik a főváros szépségére, még akkor is ha az nem éppen a legszebb arcát mutatja. Ez a gyermeki lelkesedés annyira jó volt. Imádtam a budapesti helyszíneket, a Gellért téri sétákat, és az Oktogon környékét, látszott, hogy az író ismeri ezeket a helyszíneket és ez pozitívum.

Egy szó mint száz, Tibi odatette magát, és egy olyan meleg szerelmi történetet kaptunk, ahol a karaktereknek lehet drukkolni, ahol a történet életszagú és nem rózsaszín felhőkből áll csak. Olvassátok, szeressétek ti is!


Nyereményjáték: 


A könyv egyik főszereplője versenyszerűen úszott, és nem is volt rossz benne. Mostani játékunkban minden állomáson híres és sikeres úszókról találtok fotókat - magyar és külföldi úszókról egyaránt -, a Ti feladatotok pedig nagyon egyszerű: írjátok be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, hogy hívják.
Megéri játszani, hiszen három szerencsés megnyerheti a Túl szép egy-egy példányát.
Medencére fel!

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre szállít. A nyerteseket e-mailben is értesítjük, innentől számított 72 órán belül várjuk a jelentkezésüket, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

A turnéban résztvevő bloggerek:

12.06. Deszy könyvajánlója
12.10. Letehetetlen
12.13. Zakkant olvas
12.18. CBooks
12.20. Kelly és Lupi olvas
12.22. Dreamworld