Tegyük fel, hogy eddigi életed minden plátói szerelmének írtál egy levelet, amolyan búcsúlevelet, amikor lemondtál róla. Aztán a leveleket szépen eltetted, sok más emlékkel együtt. És aztán hopp - egyszer csak minden levelet elküld valaki a címzettnek. Kíííínos.
Nos, pontosan ez történik Lara Jeannel, és a Blogturné Klub 8 tagja vele együtt éli most át, mi történik egy ilyen nagy dráma után! Tarts velünk Te is, hogy megtudd, ki mit szól és mindez hogyan változtatja meg gyökeresen az életét!

	Jenny Han: A fiúknak, akiket valaha szerettem Eredeti cím To All the Boys I've Loved Before Oldalszám 360 Fordító Tóth István Sorozat A fiúknak, akiket valaha szerettem 1.

Fülszöveg Írás közben egy csöppet sem fogom vissza magam. Úgy fogalmazok, mintha ő soha nem olvasná el. Merthogy nem is olvassa. Minden egyes titkos gondolatomat, gondos megfigyelésemet, mindent, amit eltettem magamban, belesűrítem egy levélbe. Amikor megírtam, lezárom, megcímezem, majd elteszem a pávakék kalapdobozba. Ezek nem szerelmes levelek a szó legszorosabb értelmében. Akkor íródnak, amikor már nem akarok többé szerelmes lenni. Búcsúlevelek. Mert miután megírtam őket, nem emészt többé a mindent felemésztő szerelem. Onnantól fogva úgy tudom megenni reggel a gabonapelyhet, hogy közben nem azon jár az eszem, vajon ő is banánnal szereti-e a Cheeriost. Úgy éneklem a szerelmes dalokat, hogy már nem neki éneklem. Ha a szerelem olyan, mint a megszállottság, a leveleim olyanok, mint az ördögűzés. Megszabadítanak. Legalábbis azt kéne tenniük.

Jenny Han Nyár trilógiáját nagyon szerettem, mert az írónő eléggé ért ahhoz, hogy romantikus és mégis nagyon emberi érzésekkel adja át a szerelmi és családi történeteket. Kedvelem Han egyszerű stílusát, hogy nem bonyolítja túl. Olyan dolgokról ír, amik bárkivel megeshetnek, nem csomagolja rózsaszín cukorszirupba a dolgokat, mégis van a történeteiben egyfajta kedvesség, ami csak rá jellemző. A fiúknak, akiket valaha szerettem című könyvről sokat nem tudtam, de bíztam Jenny Han-ban, és most hogy elolvastam a könyvet már el is mondhatom, hogy nem alaptalanul.

Mert Jenny Han megint a szívemnek kedves dolgokat tudott belezsúfolni a történetébe, ahol most egy Lara Jean nevű 17 éves lány áll a főszerepben. Ez az amerikai-koreai lány a középső testvér, és éppen tizenegyedikben jár. Larának nem sok fogalma van még a fiúkról, nem volt még pasija, de természetesen már volt szerelmes. Margot, a nővére éppen ebben az évben utazik el a főiskolára/egyetemre, ráadásul Skóciába, így a könyv búcsúzkodással kezdődik. Kitty, a legkisebb lány és édesapjuk és persze Lara Jean egyedül maradnak, és a pedáns Margot nélkül egy kicsit nehezebben indul el ez a szeptember, mint a többi. Lara Jean próbál megfelelni, rendben tartani a házat, figyelni Kittyre, és persze apjukra - több kevesebb sikerrel. Hiányzik neki a nővére, akivel mindent meg tud beszélni, például a fiú ügyeket.


Lara Jean az elején nem tűnt túl érdekes szereplőnek, nem is tudtam, hogy hogy fognak majd a történetbe belekerülni a levelek, ám erre hamar megadja a választ Jenny Han. A leveleket, amiket Lara Jean egy-egy fiú lezárása írt egyfajta anti-szerelmeslevélként ugyanis eltűnnek, és aztán kézbesítésre kerülnek. Kap egyet a szomszéd srác, Josh, aki Margot volt pasija, ám amikor a lány Skóciába költözött, akkor szakítottak, és kap egyet Peter Kavinsyk is, aki Lara Jean iskolástársa. A levelekben Lara legmélyebb érzelmei vannak, és persze ez bonyodalmakat okoz a lány és a fiúk között. Sőt!

Hajnali három körül kitörlöm a telefonomból az üzeneteit. Még a fotóját is, a számát is. Úgy képzelem, hogy ha eléggé kitörlöm, akkor olyan lesz, mintha soha meg sem történt volna, és a szívem nem fájna ennyire.

Josh rákérdez a levélre, Lara Jean nem meri bevallani, hogy még mindig érez valamit iránta (meg hát ugye nővére volt (?) pasijáról van szó), ezért inkább megcsókolja Peter Kavinsky-t, aki éppen ott van akkor. És itt kezd minden összekavarodni. Lara Jean, az érzelmei, Josh érzelmei, és persze Peter ügye volt barátnőjével Genevievre-val, amit még nem zárt le. Vagy mégis? És mi van Lara Jeannel és Josh-sal, aki a lány nővérével járt nemrég még? Óh és persze ne feledjük a legkisebb lányt, Kittyt, aki szintén oda van Joshért, de persze ez még csak gyermeki rajongás, de mégis fontos a regényben.

Lara Jeant néha elég butuskán és hirtelen oldja meg a dolgokat, de nem lehet hibáztatni őt. 16-17 évesen én sem voltam más, és én se tudtam volna jobban kezelni azt, hogy a legmélyebb kamaszos érzéseim kikerültek a titkos kalapdobozból és eljutottak volna a plátói szerelmeimhez, akik aztán számonkérően elém állnak. Lara Jeanban van egy adag ártatlanság, és egy adag vagányság, így amikor kikerülnek a levelek és megtörténnek a lelepleződések, ő mégis kitart és vállalja a véleményét. Ezt becsültem benne, még akkor is ha kicsit elhamarkodja a dolgokat és ezzel egy színlelt kapcsolatba keveri magát Peter Kavinskyval. A kettőjük kapcsolatán jókat mosolygtam, mert aranyosak voltak és a zrikálásaik és sértődéseik igazi kamaszos lelkesedéssel töltötték el a szívemet. Annyira kis bénák voltak, még is lelkesek, még akkor is ha tagadták. És persze ott van Josh, a hős szerelmes, meg Peter viccei, és kedvességei, és persze pofátlan beszólásai. Awwww!



Értékelés: 5/4.5

Nagyon kis aranyos történet volt A fiúknak, akiket valaha szerettem című könyv. Jenny Han még mindig tudja, hogy adja át a családi kapcsolatok mélységét, főleg a testvérek témában erős, és persze a kamaszok és az első szerelem témájában. Észrevétlenül beindul olvasás közben (nálam legalábbis) a nosztalgiázás, mert a főszereplők tettei néha annyira kis bénák, de egyben cukik voltak, és mégis annyira szerethetőek, hogy ilyenkor mindig eszembe jut, hogy kamaszkoromban én és a barátnői, ismerőseim is ugyanennyit bénáztunk.

Egy kicsit hiányoltam a leveleket, persze néhány sort elolvashatunk belőlük, és tudjuk, hogy melyik fiút honnan ismeri Lara Jean, de azért úgy az elejétől a végéig elolvastam volna a gondolatait. Főleg, amit Kavinskynak küldött és amit Joshnak írt. Sőt! A többi fiúét is.

A szerelem félelmetes – állandóan változik, és bármikor vége lehet. Ez a kockázat vele jár. És mégsem akarok felni többé. Bátor akarok lenni.

A történet néha kicsit klisés (az eljátszott kapcsolat, a volt barátnő féltékennyé tevése, majd aztán az elbaltázott kapcsolat végén érzett hiány), de mégis aranyos és simán elképzelhető. Josh és Peter azaz a fiú karakterek nekem teljesen elképzelhetőek voltak. Mindkettőjük személyisége érdekes volt és teljesen más ember, és persze pont ez zavarta össze Lara Jeant is. Szerencsére ez a szerelmi háromszög abszolút nem irritált, ahogy a legtöbb YA, vagy NA regényekben szoktak, úgyhogy ettől senki se tartson. A fiúk, akiket valaha szerettem egy nagyon szerethető kis regény, amiben ráadásul kaptunk egy adag koreai kultúrát is.

A Song lányok (azaz Lara Jean, Margot, és Kitty) ugyanis anyukájuk révén félig koreai származásúak, és tartják a koreai hagyományokat. Lara Jean sokszor mesél a régi dolgokról, ételekről, és ünnepekről és persze az is előkerül, hogy milyennek látják őt az osztálytársai, vagy mivel cikizik. Jó példa erre a Halloween, amikor ő Cho Changnak öltözik a Harry Potterből, mert más ötlet nem jut az eszébe, és amúgy is ha parókát vesz fel, akkor úgyis valami manga, vagy anime szereplőnek hiszik.

Mivel nekem nincs testvérem, így csak sejteni tudom, hogy a három lány közötti kapcsolat mennyire valós, vagy nem valós, de még a lapokon keresztül is átjött, hogy mennyire szeretik egymást, a vitáik ellenére. Kitty 9 éves, így ő még sértődős, és még igazi gyerek, de nem lehet rá haragudni. Lara Jean, mint középső lány még nem teljesen felnőtt, de már nem is gyerek, a kettő között ingázik. Margot 19 éves és már felnőttnek számít, és igyekszik is annak mutatni magát, de néhány tettével azért még messze nem a felnőttes jelzőt sütném rá. Igazából sajnos pont Margot volt az, aki kicsit antipatikus volt számomra. Ő nem is vett annyira részt a történetben, révén hogy Skócia nincs közel, így a 3 hónap alatt, amiről a könyv szól (szeptember-december) Margottal nem sokat beszélnek a lányok. Karácsonyra hazajön, de akkor is inkább eltávolodik Lara Jeantől, és nem az a tipikus jó nővér szerepét játssza, de mégis ott van köztük az a testvéri szeretet.

Ha akartok egy kedves, és aranyos kamaszokról szóló történetet olvasni, és szeretitek a testvérekről szóló családi szálakat, akkor ez a könyv jó választás lesz. Lara Jean érdekesen mutatja be ezt az egész kalamajkát, amit a levelek okoznak, és jó volt ebbe belemerülni, és újra egy kicsit kamasznak lenni.

Blogturné extra: képmontázsok a könyvből

Találtam a Tumbleren ITT egy csomó képet, ami nagyon hangulatos és illik a könyvhöz. Más rajongók készítették, de nagyon tetszenek és jól visszaadják a könyv fiatalos és modern stílusát, úgyhogy most gyorsan megmutatom nektek.





























Nyereményjáték:

A történet szerelmes üzenetei minket is megihlettek!  Ebben a játékban számunkra kedves és emlékezetes szerelmes levelekből gyűjtöttünk nektek részleteket. Arra vagyunk kíváncsiak, melyik könyves szerelmes párhoz tartoznak.  (A páros mindkét tagjának nevére kíváncsiak vagyunk, de nem leszünk szigorúak - keresztnév is elég, a lényeg, hogy egyértelmű legyen.)

Olyan gyönyörű. Nem lehet betelni a nézésével. Sose kell azon izgulni, hogy okosabb-e nálam, mert tudom, hogy az. Mulatságos, de sose kíméletlen. Szeretem, Van Houten, én olyan szerencsés vagyok, hogy szerethetem. Öregem, nem az ember dönti el, hogy szenved-e ebben a világban, de abba van egy kis beleszólása, ki mérje rá a szenvedést. Én szeretem a választásomat. Remélem, ő is szereti az övét.

Ha megvannak a nevek, már csak be kell őket írnotok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, és a tiétek lehet a könyv 3 példányának egyike!

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz. A nyerteseket e-mailben is értesítjük, amennyiben valaki nem jelentkezik 72 órán belül, új nyertest sorsolunk.




A turnéban résztvevő blogok:

01/13 Deszy Könyvajánlója
01/14 Always Love a Wild Book
01/15 Kelly és Lupi Olvas
01/16 CBooks
01/17 Zakkant Olvas
01/18 Letehetetlen
01/19 Dreamworld
01/20 Média-Addict.hu