Lisa Jewell írónő neve nálam egy biztos pont. Ő az az írónő, akit bármikor elő tudok venni, mert mindig szórakoztató, de mégis megható könyveket hozott össze. És szerencsére mindegyik könyvét beszereztem nemrég a Moszkva téri antikvár könyvárusnál potom összegért. Tavaly télen a síeléskor a Harmincasok!? Aztán semmi... című könyvét olvastam el (előzőleg pedig a Vince és Joyt), most pedig a várólistámat csökkentve a 15 perc hírnévvel folytattam. És mondanom se kell, hogy nem csalódtam. Juhú!

	Lisa Jewell - 15 perc hírnév Kiadó, megjelenés Vénusz és Mars, 2004 Oldalszám 372 Fordította M.Szabó Csilla Önálló történet

Fülszöveg Bee Bearhorn elénekelt 1985-ben egy számot, amely hosszú ideig vezette a slágerlistákat, ám azután soha többé nem hallatott magáról. Tizenöt évvel később holtan találják, és úgy tűnik, ez senkit sem érdekel. Ana Wills sokat álmodozott egzotikus féltestvéréről, akit már hosszú évek óta nem is látott. Amikor feljön Londonba, hogy összecsomagolja nővére holmiját, feltárul előtte Bee életének néhány különös, megmagyarázhatatlannak tűnő mozzanata: egy eltűnt macska, egy eltitkolt vidéki ház, rejtélyes hétvégi utazások. Így hát Ana, ahelyett, hogy visszatérne Devonba, megkeresi Bee legjobb barátait, és azután a bolondos Lol és az erős, csendes Flint segítségével megpróbálja kideríteni, mi is történt valójában Bee Bearhornnal, az egyslágeres popsztárral. Készülj fel, kedves olvasó, ha belekezdesz, le nem tudod tenni, egész éjszaka fenn maradsz, és a körmödet rágva olvasol, amíg csak a végére nem érsz!

 

Mi az istennyila az a chick lit?

Ha még sosem hallottad a chick lit kifejezést, akkor most jól figyelj. Ez a főként 2000-es években elterjed kortárs irodalmi műfaj a nőkre irányul. Az ezek alá tartozó történetekben nők mesélnek el női történeteket. A leghíresebb chick lit írónő Helen Fielding és Bridget Jones karaktere, de ide sorolható még Sophie Kinsella, Janet Evanovich, Cecelia Ahern, Jennifer Weiner és persze Lisa Jewell is. Ezekben a modern történetekhez mindig van bőven érzelem, meg valami családi feszültség és persze előbb utóbb érkezik egy kis szerelem, mindezt megspékeli az írónő jó kis humoros/szarkasztikus jelenetekkel. Nos a 15 perc hírnév is pontosan ilyen könyv, és nem árulok el nagy titkot, hogy nagyon tetszett.

Az alapszituáció az, hogy rögtön a könyv elején megismerjük Bee-t, aki kishúgának Anának ír levelet, majd bőven kapunk visszatekintést Bee életéről, hogy ki is volt ez a nő, aki egyslágeres előadóként vált híressé, de magányosan halt meg. Mert sajnos a könyv elején nincs happy end, sőt, az egész kötetet bejárja egyfajta mélabús visszatekintés, mert megtudjuk, hogy Bee elhunyt, és féltestvére Ana az, akinek nővére holmiját össze kell gyűjtenie és intézkedni a hazaszállításáról. Arról a kishúgról van szó, aki nem látta nővérét már 10 éve, és egyébként sem áll vele közelebbi kapcsolatban, és ennek sok oka volt, amit természetesen szépen lassan megtudunk a könyv olvasása közben.

London vs Devon

Ana tehát Londonba érkezik a hozzá képest kicsinek számító Devonból, ahol eddig élt Gay-jel, azaz Bee és Ana anyjával, aki pánikrohamokkal küzdve otthon vegetál. Gay jócskán megkeseríti Ana életét, és persze Bee visszaemlékezéseiből is sokat megtudunk erről a cseppet sem szimpatikus asszonyról, akit a könyv 90%-ban nagyon, de tényleg nagyon utáltam. Ha elolvassátok a könyvet majd meglátjátok, hogy miért. Szóval Anára hárul a feladat, hogy Bee hagyatékát elintézze, amíg anyja Devonból ugráltatja, és követeli, hogy azonnal térjen vissza hozzá a bűnös városból, ami beszippantja az embereket. Természetesen London meglepi és kíváncsivá teszi Anát, és ahogy betekintést nyer egykori nővére életébe, elindul a regény különös nyomozása. Bee ugyanis rengeteg titkot rejtegetett a család, és a barátai előtt. Többek között ott van egy különleges fiú (Zander), és egy férfi, akivel Bee Indiában járt a halála előtt nem sokkal, illetve ott van az vidéki ház, ahol Bee hétvégén sok időt töltött. Ezekről a dolgokról senki semmit sem tud. Sem Bee legjobb barátnője a magas, feketebőrű énekesnő Lol, sem Flint, aki Bee sofőrje volt a sztáros időkben, ám most már barátként volt hozzá köze. Ana Bee lakásában egy-két morzsából rájön, hogy itt sokkal komolyabb dolog van annál, mint amit ő ki tud deríteni, így a nyomozásához csatlakozik Lol, és a testőr kinézető Flint is. Ők hárman együtt próbálják kideríteni, hogy Bee miért titkolta el a "másik" életét.

A nyomozás és a szálak kibogozása közben sok mindent megtudunk magáról Anáról, aki a rút vidéki kis fruskából egyre jobban kivirágzik. Kirajzolódik előttünk Bee igazi jelleme is, erről főleg azok a visszatekintések segítenek, amikben Bee múltbéli dolgairól olvashatunk. A könyv végére pedig szerencsére minden titokra fény derül, és minden kirakós a helyére kerül, és megkapjuk azt a feloldozást is, ami Bee-nek is nagyon kijárt már.

Értékelés: 5/4

Első gondolat a könyv befejezése után: Jaj de szeretek ilyen történeteket olvasni, még akkor is ha közben sokszor szomorú voltam, de ugyanakkor sokszor nevettem is.

Második gondolat a könyv befejezése után: Lehetett volna hosszabb is a regény és/vagy Bee karakteréből jó lett volna több rész/gondolat, mert nagyon érdekelt az élete, gondolatai, és tettei miértjei.

Még több gondolat: Olvassatok ti is Lisa Jewellt, mert ő az az írónő, aki olyan édes-bús történeteket ír, amik jól esik a léleknek. Még akkor is ha a szomorú és a vicces részek felváltva uralják a könyvet. Valahol írták, hogy középszerű a könyv, de erre rácáfolnék, mert ez a történet jó. Nem 100%-os, de aki elolvasta az emlékezni fog rá sokáig. Mert érdekes a története, és mert sajnos ilyen dolgok előfordulnak az életben. Sok testvér él úgy, hogy nem ismeri egymást, mert a családi viszályok elszakítják őket, és sok ember hal meg magányosan, mert egyszerűen nincsenek körülötte éppen akkor a barátok, mert eltávolodott tőlük (direkt, vagy éppen önhibáján kívül). Bee és Ana karaktere számomra szimpatikus volt, mindkettőjük motivációját megértettem, és Lisa Jewell jól összerakta őket. Minden meg van magyarázva a könyvben, nincsenek elvarratlan szálak, és van egy viszonylagos és megható "happy end" is, ami nekem mosolyt csalt az arcomra. A mellékszereplők, főként Flintet nagyon a szívemhez nőtt. A különleges egyenruhás munkával (sztárok sofőrje ugyanis a férfi) a különleges tokiói kalandokkal is bíró a csajozógép, és a kemény megjelenés mögött rejtőző kedves és melegszívű ember teljesen levett a lábamról. És mondanom sem kell, hogy nem csak engem, de no spoiler :)

Kicsit szirupos lett a 15 perc hírnév végkifejlete, de még ez is elfért, mert sok emberi dolog volt a könyvben emellett még. Azt hiszem sajnálni fogom, hogy a Lisa Jewell magyarul kiadott könyvkollekciómból, már csak 2 kötet van hátra. Mit fogok utáni olvasni tőle?

UI: A borító katasztrofális, egyáltalán nem illik ehhez a jó történethez!

Kiadók, ha véletlenül olvassátok ezt a posztot: Vegyétek meg az írónő könyvjogait! Lécci! Lécci! Lécci!