Szuper jó dolog történt karácsony előtt egy héttel velem, amikor is felkeresett a Könyvbár & Restaurant, akik meginvitáltak engem és másodmagamat az étterem új menüjére, amit a Kolibri Kiadónál megjelent A fiú, akit Karácsonynak hívnak című könyve ihletett. Először kisebb sokkot kaptam, aztán realizáltam, hogy mi történik, aztán pedig igent mondtam, és ha már Könyvbár, akkor Pupilla blogger barátnémet invitáltam magammal.

A többi meg már történelem, avagy a bővebben alatt elolvashatod, hogy hogyan szerettem bele a céklába, amit eddig megenni sem tudtam sohasem, és hogyan kerültem közelebbi barátságba egy szánkóval, meg a zellerrel. És borral, sok-sok finom borral.

Egyébként szívesebben adtam volna a blog címének azt, hogy "A pillanat, amikor 31 év után rájövök, hogy a cékla és a zeller finom is lehet és eddig, miért nem ettem ezeket?", de mivel ez kicsit hosszú lett volna, így a lényeg, hogy csudálatos gasztronómiai élményekben volt (újra) részünk. Ez a poszt pedig egyáltalán nem reklám, a kedves meghívás ellenére is ugyanúgy leírnám, ha valami nem tetszett volna (hisz ismertek, eléggé őszinte vagyok). Viszont sajnos egyszerűen nem tudok belekötni semmibe, A fiú, akit Karácsnynak hívnak könyves menüje iszonyatosan finom, igazi csemege, akárcsak maga a könyv!

Központi helyen az aktuális könyv, a bor mögött a kedves pincérünk, és persze Ágas, Villám és a többi rénszarvas, akik a könyvben is fontos szerepet kapnak.

Elöljáróban annyit, hogy a Könyvbár & Restaurant egy olyan hely, ahol általában 2 hétig (de néha van, hogy több ideig) egy-egy könyv ihlette ételsort lehet fogyasztani. Ilyenkor a helyet berendezik a könyv hangulatával megegyező dekorációval (fenti kép) és fantázianévvel ellátott menüt kóstolhatnak meg az oda látogatók. Én már 3x jártam a Könyvbárban, és mindig a Harry Potter könyves héten érkeztem.


Az ételekhez nem szükséges ismerni a könyvet, és fordítva, de javít az élményen, mert mindig a könyvekben szereplő dolgokról nevezik el a fogásokat. Matt Haig első könyve a tavalyi évem egyik kedvenc olvasmányélménye volt (Itt írtam róla), A fiú, akit Karácsonynak hívnak könyv folytatását is imádtam. Itt a poszt a könyv 2. részéről: A lány, aki megmenti a karácsonyt.

Az étteremben rengeteg könyv van, de az aktuális menü mindig felkerül a polcra, most éppen fenyőágakkal körbefuttatva

A fiú, akit Karácsonynak hívnak című könyv menüje a következő fogásokból áll: 

Mika egér képzeletbeli sajtja (Gorgonzola hab, olíva bogyó tapenád, karamellizált dió) 2.100,-
Zöldségbaba (Csicsóka leves, zeller) 1.700,-
Szánkó (Lazac, narancsvirág-mártás, sült cékla, csicseriborsó-püré) 4.500,-
Koboldvacsora (Gesztenyés bélszín ragu, édesburgonya, mandula, ecetes szeder) 4.500,-
Karácsonyi áfonyás pite 1.700,-
Ötfogásos könyvmenü 12.500,

Mi Pupillával az ötfogásos degusztációs menüt választottuk (ez minden fogásból tartalmaz egy kisebb verziót, tehát nem teljes adag), és borajánlatot is kértük mellé. Nem vagyok nagy borfogyasztó (éljen a viceházmester, azt is csak rozéból), így vaciláltam is, hogy igyak-e az ételek mellé az ajánlott borokból, de nem bántam meg, hogy végül igent mondtam. Mivel nem vagyok se gasztroblogger, se hivatásos étel/ital kritikus, csak annyit tudok mondani, hogy minden bor tökéletesen illett a mellé kínált ételhez, és desszerthez. Én minden borból kicsi adagot kértem direkt, de mindenféle sznobság nélkül állíthatom, hogy az étterem borászai nagyon értik a dolgukat. 🍷💗

A középső Pupilla fotója, ő lekapta a leves leöntése előtti zellerbabát :)

Elő-előételként érkezett a szokásos levendulás fűszervaj, és a kis piritós, ami meghozta az étvágyunkat Pupillával. Ezt már ismertük, mert a Harry Potteres menünél is ez volt. Itt talán lehetne valami váltás néha, mert bár imádom ezt a vajas fogást, nem árt a változatosság a visszajáró vendégek miatt :)

Mika egér a könyvben Nikolas jó barátja és szegény egérke révén csak elképzelni tudja, hogy milyen is lehet a sajt íze. Ám amikor megtörténik a csoda, és sajthoz jut Mika, az nagyjából olyan lehetett, mint amit mi is átéltünk, amikor belekóstoltunk az előételbe. Iszonyatosan finom volt a gorgonzola hab, amit villámgyorsan tüntettünk el a tányérunkról.

A csicsóka levestől tartottam a legjobban, és a zellertől, mert ezeket az utolsó emlékeim szerint nem szeretem. Elég finnyás lányzó vagyok, szóval a legtöbb ételből kipiszkálok 1-2 (végtelenül sok) hozzávalót, mert nem ízlik se az íze, se az állaga stb... De láss csodát egy csepp se maradt a levesből, mert mindet megettem. Talán azért mert, zseniálisan finoman volt ízesítve maga a csicsóka, vagy az agyam megszépítette a korábbi csúfos zeller kóstolásaimat. Egyszerűen krémes és nem túltolt zöldégmassza volt a leves, és semmi zavaró nem volt benne. A baba egyébként a könyvben is feltűnik és egy kicsit szomorú sztori kapcsolódik hozzá: Nikolas gonosz nagynénje a kisfiú répababáját főzi meg egyszer ebédre levesként, a kisfiú végtelen nagy bánatára. Mivel a zellerbabát mi is megettük, így a könyves párhuzam tökéletesre sikeredett!

Míg a sajtnál a furmint pezsgős íze dominált, addig a leves mellé nagyon jó volt a rajnai rizlinget kortyolgatni. Bevallom leves mellé nem igazán ittam még direktbe választott bort, de nem úri modoroskodás ez. Nagyon jó volt így kipróbálni az ételeket, egy teljesen új dimenzió nyílt meg előttem. Wow!

A szánkó, a meglepetés dobozok (én kaptam a hóemberest) és a mennyei édesburgonyás hús igazi szeder darabokkal.

A főételeket vártam a legjobban, illetve a szánkót, ami lazacból készült. Ez érkezett először, és a csicseriborsó krém egy szánkót formázott, a narancsvirágmártás mennyei élmény volt a finoman grillezett lazaccal és úristen! Képzeljétek el, hogy a cékla is ehető volt. Életem 31 éve alatt próbálkoztam már a céklával, de hát borzasztó élményeim voltak. És most megszerettem, és simán megettem volna még 2 tányérrel is ebből. A krém, a hal, a narancsvirág és a CÉKLA együtt ötcsillagos fogás volt.

A Koboldvacsora névre hallgató étel az ajándékdobozok mögött lapult. Már a tálalás is bíztató volt, de az ételről is csak jókat tudok mondani. A bélszín érmék tökéletesre voltak sütve (nekem ez azt jelenti, hogy a közepe rózsaszín) a kacsamáj annyira omlós volt, hogy arra nincsenek szavak, és az édesburgonya püré receptet szívesen elkérném, mert nyammm. Bármikor, bármivel megenném, de az egészet a gyümölcsös mártás koronázta meg, és a gesztenye szemek. Jah, igen, a gesztenyét sem szeretem sütve (püréként se), de a máj, a bélszín mellé felvágva a mártással, és az édesburgi pürével tökéletesen passzolt. És akkor most képzeljetek még ide sok-sok szuperlatívuszt az ízek harmóniájáról!

Az áfonyatorta, ami tetején tojásfehérje habcsók ült, egy random boros kép, és a cuki ajándékok.

Az áfonyatorta nem volt túlontúl édes, finom kekszes alapja volt, de a koronát az igazi bourbon vanília adta mellé, amit édes morzsaágyon tálaltak. A csillagocskák ehető cukorkák voltak, a szőlő (?) mellé fanyar volt, de passzolt. A desszert mellé kínált késői szüretelésű édes bor is nagyon ízlett, tökéletes lezárása volt az egész estének.

Az étterem meglepett minket fejenként egy-egy mézeskaláccsal (én vittem haza a karácsonyfát 🎄 ) és egy kis üvegcsébe zárt kökény dzsemmel is. Iszonyatosan kedves dolog ez az apró ajándék, eddig minden vacsi végén volt valami meglepi extra.

Csak jókat tudok az ételekről és a kiszolgálásról mondani. Minden fogás iszonyatosan ízlett, pedig tényleg voltak kockázatos részek mindenhol (zeller, cékla, gesztenye), de semmi olyan nem volt, amit az étterem szakácsa nem tudott volna megugrani. Minden íz passzolt egymáshoz, a borok nagyon jól illettek a húsokhoz, édességekhez, de még az előételhez is. Biztos, hogy nem kis meló kitalálni ezt, és kiválogatni, de azt hiszem, hogy hétről-hétre (könyvről-könyvre) meg tud újulni a Könyvbár & Restaurant konyhája. A kiszolgálás villámgyors, a pincérek nagyon kedvesek, és ezek, és a fenti sorok nem azért íródtak, mert meghívtak, hanem mert tényleg így gondolom. Azoknak, akik még nem próbálták ki egyszer sem a Könyvbár & Restaurantot azoknak melegen ajánlom.

Matt Haig könyves karácsonyos menüje még a héten kapható (még az is lehet, hogy jövő héten is!), de érdemes figyelni a Facebook oldalukat, mert mindig kiírják az aktuális könyvet és a menü fogásait, árait.

Köszönöm mégegyszer a meghívást, a csodás gasztronómiai élményeket, és a kedves kiszolgálást! Jövünk még! 😉


https://www.facebook.com/konyvbar/
http://konyvbar.hu/
Budapest, VII. kerület, 
Dob utca 45.

Olvassátok el Pupilla bejegyzését is itt!