Annyira irigylem azokat a könyvesbloggereket, akik ahogy elolvasnak egy könyvet azonnal nekiállnak megírni a posztot az olvasás élményükről. Én hajlamos vagyok elúszni, és ahogy becsuktam a könyvet feltenni vissza a polcra, és mire odajutnák, hogy írok róla, már hónapok elteltek. De most úgy gondoltam ideje visszahozni a #röviden rovatot, amiben azért megemlékezek néhány könyvről, mert érdemesek arra, hogy szerepeljenek a blogon!

	Szerb Antal: Utas és holdvilág Kiadó POKET zsebkönyvek, Sztalker csoport, 2018 Oldalszám 270 Fordító - Önálló történet

Fülszöveg Mikor ​döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit, és nem hajthatja fejét „csak úgy" a házasság jármába, ha nem a nászútján? Szerb Antal regénybeli utasa holdvilágos transzban szökik meg fiatal felesége mellől, hogy kiegészítse, továbbélje azt az ifjúságot, amely visszavonhatatlanul elveszett. A szökött férj arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lélek időgépén vissza lehet-e szállni a múltba, vajon torzónak maradt élet-epizódokkal kiteljesíthető-e a jelen, és megszabadulhat-e valamikor az ember énje börtönéből vagy hazugnak gondolt „felnőttsége" bilincseitől? Az Utas és holdvilág a magát kereső ember önelemző regénye. Mihály, a regény hőse hiába akar előbb a házassága révén konformista polgári életet élni, s hiába szökik meg ez elől az élet elöl, a regény végén ott tart, ahol az elején: mégis bele kell törnie mindabba, amibe nem akar. „És ha az ember él, még mindig történhet valami" – ezzel a mondattal zárul a finom lélektani részletekkel megírt, először 1937-ben megjelent regény, amely első megjelenése óta hatalmas világsikerre tett szert.

Elképesztő utazás Olaszországon át

Sőt! Mit Olaszország, van itt bőven a háború előtti Magyarországról is sok érdekesség (főleg Budapestről), de még Párizsba is elutazhatunk Szerb Antal segítségével. A könyv fő témája Mihály és az ő élményei Olaszországban. A férfi ugyanis Velencébe utazik feleségével Erzsivel nászútra, ám egyszercsak valahogy sok lesz neki az egész és "megszökik" és csak bolyong és vonatozik keresztül kasul Itáliában olyan helyeken járva, amik már nekem is régi célpontjaim.


Csodás leírásai vannak Szerb Antalnak, és hiába voltam nagyon szkeptikus a főhőst illetően (Mihály ugyanis egy kicsit furcsa karakter) mégis magával ragadott ez az egész utazás. Érdekes volt olvasni az önmagát és céljait és múltjainak árnyait kergető Miskáról. Sok érdekes emberrel sodorta össze a sors (elég csak Évára, és Tamásra gondolni) vagy éppen Erzsire, aki Mihály miatt vált el Zoltántól, akivel gondtalan élete lehetett volna... Mindegyik szereplő önmagát keresi a történetben, és ki így, ki úgy találja meg. Különleges sorsok bontakoztak ki előttem, amiről jó volt olvasni és sodródni Miskával az utazás során, vagy a visszaemlékezéseiből szemezgetni.

Értékelés: 5/4.5

Nagyon érdekes volt elgondolkodni olvasás közben Mihályon, Erzsin vagy éppen Mihály gyerekkorának szereplőin, hogy kivel mi történt, és miért, de ennél is jobban az olasz tájak és városok leírását élveztem. Annyira jó lenne egyszer körbejárni az Utas és holdvilág helyszíneit! Van már ebből valami útikönyv? Vagy térkép? Vevő lennék rá!

Nagyon ajánlom Szerb Antal regényét mindenkinek, és köszi POKET zsebkönyek, hogy kiadtátok, mert így kicsi verzióban nálam mint utazókönyv (ami az utazásról szól) nagyon betalált. És igazak voltak a pletykák, ez a könyv tényleg varázslatos, és azt hiszem, hogy érdemes x évente elővenni, mert biztos, hogy mást fog adni, és másik szereplővel fogok szimpatizálni, vagy csak más dolgokat fogok észrevenni.

	Simon Márton - Polaroidok Kiadó Jelenkor Kiadó, 2016 Oldalszám 88 Önálló verseskötet

Fülszöveg Simon Márton új verseskötete a nagyvárosi szorongás szótára. Szélesvásznú történeteket mesél el néhány szóban vagy egy-egy mondatban, a félig kihunyt fényreklámok tömörségével. Baltával és körömollóval esik neki a nyelvnek, mintha mindig azt az egyetlen elrugaszkodási pontot keresné, ahol költészet és valóság egymásba zuhan. De miután megtalálta és megmutatta nekünk, udvariasan hátralép, és csak annyit mond: ”Uram, íme, a szakadék, amit rendelt.”

Íme a telitalálatos kabátkönyv

Mi is az a kabátkönyv? Amadeától származik az elnevezés, az olyan könyveket értjük rajta, amiket bármikor jó elővenni, mert társul melléjük valami számunkra jó vagy éppen érdekes dolog. A kabátkönyvek olyanok, amibe bármikor belelapozva találunk egy olyan mondatot, ami beüt, vagy csak átad egy olyan érzést, amibe belesüppedhetünk, mint egy puha meleg kabátba. Nos nekem a Polaroidok ilyen könyv volt. Van egy bizonyos hangulata, nem mondanám vidámnak, inkább nosztalgikusnak, elgondolkodtatónak, néha szomorúnak, néha kétségbeesettnek, néha megnevettetőnek, néha motiválónak. Rengeteg érzést átad ez a kis kötet, ami mellesleg tényleges belefér a kabátom belső zsebébe! (Igen, kipróbáltam!)

Simon Márton Polaroidok verseskötete nem úgy verseskötet, mint a Zádava Péter Mész című könyve, hiszen annál sokkal rövidebb verseket tartalmaz. Inkább egysorosokat, vagy egy szavasakat, de ennyi pont elég ahhoz, hogy üssenek a költő szavai. A könyvet április 11-én stílusos a Költészet napján olvastam el és nagyon gyorsan lehet vele haladni, hiszen rövidke egymondatosokat tartalmaz, ugyanitt viszont ezek közül nagyjából az egész könyvet idemásolhatnám mint kedvencemet szóval ettől most megkímélettek titeket :)




Íme még fotóval is dokumentáltam, hogy kivittem a bárányokat a Duna-partra és egyáltalán nem bántam meg.

Rengeteg féle érzést hozott fel bennem Simon Márton, úgyhogy csak köszöngetni tudom neki. Olyan jó, hogy vannak ilyen emberek, akik egy-egy szót, vagy félmondatot úgy tudnak leírni, hogy annak legyen jelentése nekem és másik ezer embernek.

Eltűnt macskát találni, 
hazavinni, 
basszameg, basszameg, basszameg, hogy te.

Értékelés: 5/5 

Szerintem ez a verseskötet, úgy tökéletes ahogy van. Nekem akarok hosszan írni róla, meg nem is tudok, hülyeség lenne felsorolni azokat a sorokat, amik nálam betaláltak, de úgy nagyjából a 99%-uk ilyen volt. Szeretnék még ilyeneket olvasni, még szerencse, hogy már a többi Simon Márton a polcomon csücsül (kivéve a Rókák esküvőjét, mert azt még meg kell rendeljem)  és várja a megfelelő szentimentális pillanatot. Mert úgy érzem, azért ehhez hangulat kell. De ez nem baj, mert én élvezem az ilyen "könyveket".

	James Lecesne - Trevor Kiadó Tilos az Á Könyvek, 2014 Oldalszám 96 Fordító Moldova Júlia Önálló történet .

Fülszöveg Trevor egy vidám, jó humorú, tizenhárom éves fiú, de otthon és az iskolában különcként kezelik. Trevor művész szeretne lenni, mégpedig olyan, aki megváltoztatja a világot. De miért vesz föl csillogó Lady Gaga-jelmezt halloweenkor? Trevor szerint azért, mert jól néz ki, és amúgy is Lady Gaga a példaképe. A többieknek erről teljesen más a véleménye. Egy ideig a szülei és a barátai is megpróbálnak úgy tenni, mintha Trevor egy átlagos srác lenne. Hisz ez volna a legjobb, nem? Könnyebb elfogadni azt, aki olyan, mint te vagy én. Ha valaki nagyon más, akkor mindenki félrenéz, és reménykedik, hogy nem jól látja. De Trevor különleges, tehetséges és más, és ilyen is akar maradni. De meddig úszhat szemben az árral? A Trevor egy fordulatos, amerikai kisregény a kamaszkori útkeresésről, a másságról és az elfogadásról. Elfogadni magunkat és egymást nem a legegyszerűbb, de a legszebb feladat a világon.

Ez a könyv mindig aktuális lesz

Kezdhetném azzal, hogy a Trevor című könyvet minden iskolába eljuttatnám, hogy olvassa el az összes korlátolt hülyegyerek, aki beleköt a másik gyerekbe csak azért, mert ő más mint a többi, de nem teszem. Ez a könyv fontos alkotás, de annyira kevesen ismerik, hogy kétlem hogy egy csettintésre megváltozna ez a dolog. Pedig a Trevor című könyv, és azonos névre hallgató főszereplője olyan problémát boncolgat, ami fontos a (kamasz)gyerek fejlődésében, és ez pedig a másság kérdése. 

A könyv fülszövegéből kevés derül ki magáról Trevorról, csak annyit tudunk meg hogy furcsa, és ez a furcsaság okozza azokat a kiközösítéseket, amik miatt a fiú már a végső megoldást fontolgatja. A könyv ellenben azért könnyedén próbálja bemutatni Trevor útkeresését, hiszen az ő "naplója" által látunk bele az őt ért attrocitásokba, amik az elején még alig csipkelődések, aztán ezek ahogy halad előre a rövid történet egyre jobban durvulnak el. Rengeteg könyvet olvastam már a kiközösítésről, és az iskolai bántalmazásról, vagy akárcsak a cyberbullyingról, és ez a kis kék könyvecske is jól beleillik ezeknek a sorába. Azt viszont sajnáltam kicsit, hogy csak Trevor szemszögét ismerhettük meg a 96 oldalból, és a könyv egy kicsit puhán bánt a főszereplővel is (a végére célzok). 

Nyilván lehetett volna drámaibb is, hogy üssen a sztori, de azért így is maradtak értékelhető dolgok belőle, és bevallom én végig szorítottam Trevornak, hogy mindig úgy sikerüljön (kivéve egy dolog!) amit ő eltervezett. Jah és plusz pont Lady Gagáért, párszor meghallgattam közben a Born this way című albumot, mire elolvastam a könyvet :) 

Értékelés: 5/4 

Kicsit rövidke, de annál fontosabb könyv lett szerintem ez a regény, de nem ütott akkorát, mint ahogy vártam. Ettől függetlenül egy kedves, tömör és sok részben vicces könyv a másságról, ami jó lenne, ha sok tizenéveshez eljutna (és nem csak hozzájuk, hanem akár az idősebb generációhoz is), mert ők az a korosztály, akik ki tudják rekeszteni azokat, akik mások. És ehhez még az se kell, hogy az illető bevalljon bármilyet, egyszerűen azért kiközösítenek valakit, mert másként öltözik mint ők, vagy szemüveget hord, vagy dadog vagy bármi...  Az iskolai zaklatás mindig téma sajnos, és ez ellen jó lenne tenni, és ez a kis könyvecske akár ebben is segíthet. Nekem felnőttként olvasva lehetett volna merészebb, és hosszabb is simán, de azt hiszem 96 oldal pont a gyerekként fogyasztható kategória. Olvastassátok el a tizenévesetekkel és beszélgessetek a történetről!

Ti olvastátok valamelyik könyvet a felsoroltak közül? Szerettétek? Utáltátok?