Ha lehet egy kérdéssel jellemezni a bloggerkedés ágait, amit azok a laikusok tesznek fel, akikkel itt-ott összeakadunk, akkor a könyvesbloggerságot a "Te mégis mikor olvasol el ilyen sok könyvet?" kérdés jellemezné. De tényleg! Amúgy mikor is van időm nekem (és a kedves blogtársaimnak) olvasni? Beavatunk titeket egy kicsit ebbe az egész kérdéskörbe.

Nyilvánvaló kapitány válaszol

Ez a téma igazából az én ötletem volt a kis csoportunkban, ahol mindig szóba kerül, hogy miről is írunk, miről is fejtsük ki a roppont fontos véleményünket a blogger kolleginákkal. Bevallom egyre többször és többször kapom meg itt-ott a fenti címadó kérdést, így jött az ötlet, hogy erről kéne írni. Mert bevallom már kicsit bosszant, amikor online és élőben is azt a kérdést szegezik nekem, hogy mégis, hogy a fenében csinálom, hogy hetente egy, esetleg kettő könyvet is ki tudok olvasni. Legtöbbször ez csak egy szimpla kérdés, vagy komment, de amikor egyre több és több jön, akkor elgondolkozik az ember lány. Tényleg ennyire fura lennék, hogy hetente kiolvasom egy könyvet? Netán kettőt? Sőt! Képzeljétek, volt olyan hosszú hétvége, hogy három könyvet is kiolvastam, mert ráértem. És hát be is jelöltem őket a moly-on, sőt! Voltam olyan pimasz, hogy kiraktam ezeket a Facebook-ra is, hogy éppen ezt a könyvet, meg azt fejeztem be. Aztán jöttek a kérdések:

Hogy csinálod, hogy ennyi időd van olvasni? Mikor olvasol? Biztos gyorsolvasó vagy azért megy ilyen gyorsan nem? 

Sok kérdés mögött kihallom az élt, tudjátok az a gúnnyal teli élt, hogy "Hahhahhahahha te aztán egy lusta lány lehetsz, bezzeg olvasni van időd, de főzni /mosni/takarítani/dolgozni aztán ki fog?"

A legszívesebben minden hasonló nekem címzett kérdésre azt felelném:

én akkor olvasok, amikor te alszol. én akkor olvasok, amikor te filmet nézel, vagy sorozatrészeket. én akkor olvasok, amikor te ebédelsz a munkahelyeden, én meg otthon ülök a salátám felett. én akkor olvasok, amikor a BKV-n ülök, míg te a kocsidban a dugóban. én akkor olvasok, amikor te Youtube videókat nézel. én akkor olvasok, amikor te az instát pörgeted. én akkor olvasom, amikor sorban állok a postán, a pékségben, a metrólejáratnál a tömegben. én akkor olvasok, amikor a buszt várom. én akkor olvasok, amikor te a telefonodon nyomogatod a Candy crush sagát. én akkor olvasok, amikor sétálok az utcán, míg te eltekersz mellett bringán, vagy elsuhansz egy rollerrel. én akkor olvasok, amikor te bulizol/moziban/kiállításon vagy. én akkor olvasok, amikor te a barátnőiddel pletykálsz. én akkor olvasok, amikor te éppen főzöl, én meg éppen megeszem a hideg vagy éppen a gyors vacsimat. én akkor olvasok, amikor te takarítasz. én akkor olvasok, amikor van időm. hogy mikor van időm? hát amikor csinálok magamnak! 

Szóval nálam a kulcs az, hogy csinálok időt az olvasásra. Mert az nem kérdés, hogy mindig van nálam egy könyv. Állandóan ott lapul a táskámban egy (vagy e-könyv olvasó. amin van 500 könyv), amit forgatok és az ilyen lopott percekben olvasok. Sokszor inkább választom az olvasást a mobilozás, vagy videónézés helyett, mert ez sokkal jobban érdekel. Ne tudd meg, hogy hány percet baszunk el naponta a képernyő előtt (ez lehet mobil, laptop, asztali gép) azt bámulva, hogy a social médiát figyeljük. Hogy mások mit csinálnak, hogy mi történik a világban.



Nem akarok képmutató lenni, én a social médiából élek, és nekem munkahelyi elvárás is, hogy képben legyek a trendekkel, a hírekkel és mindennel kb, ami a neten zajlik. de a napi munkámon kívül igyekszem nem nézni folyamatosan azt, hogy ki merre jár, ki mit csinál, ki mit rakott ki magáról. Kell a digitális detox, és az ott felszabadult órákat boldogan fordítom olvasásra. Meg filmezésre, vagy mozizásra, vagy arra, hogy elmegyek sétálni. Nyilván én is takarítok otthon, igyekszem rendet tartani, de van egy kedves férjem, aki sokat segít. Tudom az is nagy előny, hogy nincs még gyerekem, akivel 0-24 együtt kell lennie és figyelni rá. Nagyon sok mindent csinálok egy nap, és van hogy szalad a lakás, de nem élünk koszban sem csak azért, mert én inkább olvasok, ahelyett, hogy kisikálnám a kádat. Inkább kisikálom a kádat, és jutalmul olvasom - így még jobb a lelkemnek is :) Én is ugyanúgy járok moziba, szórakozni, vannak barátaim képzeljétek, eljárok éttermekbe enni (és ott nem olvasok evés közben!), sportolok és sorozatokat nézek, meg filmeket, vagy locsolgatom a virágokat itthon, és kifejezetten szeretek teregetni, és zoknikat párosítgatni.

Egyébként sem az elolvasott könyvek számra határozza meg az embert, vagy azt, hogy mennyire könyvmoly, vagy mennyire jó könyvesblogger valaki. Ha neked évente 2 könyvre van időd, akkor is többet olvastál mint az emberek nagy átlaga, akik közül a képes magazinokon kívül mást nem forgatnak. Azokkal sincs gond, nem mindenki szeret olvasni, nem mindenkinek kell olvasnia. Nekem is voltak olyan időszakaim, amikor nem kötött le az olvasás, és inkább a női magazinokat nézegettem. Persze mi bloggerek egy olyan körben mozgunk, ahol mindenki különleges hópihécske, és sokan versengenek azért, hogy minél több könyvet olvassanak el, minél több könyves kihívást megcsináljanak meg, minél több írótól minden könyvet elolvassak, minél több bejegyzést írjanak a blogjukra, minél több könyves képet tegyenek ki az instára, minél több új könyvet elolvassanak, minél több klasszikust, minél több krimit/romantikus regény/YA könyvek vagy éppen szakkönyveket. Sokan szeretnek abban versenyezni, hogy ők többet olvasnak, gyorsabban és figyelmesebben, mint mások. Ezeket a teljesítményeket kár is összemérni mással, mert mindenki olvasási ritmusa, időbeosztása más és más, ahogy minden ember más és más. Van aki nem tud elolvasni egyszerre 50 oldalt, van aki este nem tud olvasni, mert bealszik. Van akinek olyan munkája van, ahol tud olvasni, vagy aki naponta 3 órát vonatozik, ahol nyugiban tud olvasni, van akit a gyerekei nem hagynak olvasni. Persze lehet többet olvasni, ha valaki tényleg elszánt, alább leírtam az én "ötleteimet". Ne várjátok a spanyol viaszt, azt már más feltalálta!

Hogyan olvassuk többet alapleckék kezdőknek: 

1. olvass, amikor van időd

Már egy előző posztban megemlítettem, hogy naponta 80 percet tömegközlekedek (ez ennél nem lehet kevesebb, csak több ha megyek még valahová munka után) és legalább 30 percet, de inkább egy órát sétálok. Ebbe mindent beleértek, azt hogy leugrom a boltba, hogy elmegyek a postára, hogy edzés gyanánt gyorsgyaloglok a környéken, vagy csak hazajövök egy barátnős estéről. Sokat megyek és jövök és én ilyenkor közben is olvasok. Legtöbbször e-könyvet, vagy vékonyabb papírkönyvet, mert egy vaskos regényt nem tudok (és nem is akarok) magamnál cipelni. Ha összeszámolod ezeket a perceket a legjobb esetben is majdnem 2 óra holtidőm van, amit azzal töltök ki, hogy olvasom. 2 óra alatt nagyjából 100-120 oldalt tudok elolvasni.

2. olvass, amikor csak tudsz 

A manapság megjelenő átlag könyvek 3-400 oldalasak, így 3-4 naponta jut időm arra, hogy egyet befejezzek. Egyszerre sok könyvet olvasok, mert vannak napok, amikor az egyikhez van kedvem, míg van, hogy a másikhoz, de nagyjából egy könyv egy hét alapon működöm. Szerintem ez nem sok, mert igazából szeretem az olvasást, és ha egy jó könyvben vagyok, akkor bizony nem lehet kirobbantani a kezemből azt. Evés közben is olvasok  (napi 3x eszem  ez 3x15 perc legalább!) és viszem magammal a wc-re a könyvet. Igen, jól olvastad a wc-n is tökéletesen jókat lehet olvasni. Míg a férfiak mobilon játszanak, esetleg újságot olvasnak, addig én nagyon sok olyan nőt ismerek, akik könyveket olvasnak és ez egyáltalán nem ciki, vagy szégyellnivaló dolog.

3. azt olvasd, ami tetszik

Belefogtál egy dögulnalmas és végtelenül szar könyvbe? Nem kell megvárni ám a 100. oldalt (se a 99-et!), én tíz oldalnál is simán félrerakok egy könyvet, ha nem tetszik. Mit erőltessem, ha nincs hozzá kedvem? Egy ideje mondogatom már azt, hogy az élet túl rövid ahhoz, hogy szar könyveket olvassuk! Nyilván az, hogy egy könyv jó vagy nem jó az mindenki saját ízlésén múlik. Én nem szégyenkezem azért, mert valamit nem tudok végigolvasni, vagy éppen végigolvasom, de mások fikázzák, vagy ciki kategóriába esik. Mindenki azt olvassa, amit szeretne és amit élvez.

én nem olvasom ilyen sikkesen gyaloglás közben, de gyakran csinálom :)

Amikor beüt az olvasási válság

Nyilván nekem is vannak olyan időszakaim, amikor egyszerűen nincs időm olvasni, vagy ha van is, nincs kedvem. Ezek ellen úgy szoktam tenni, hogy minden mást csinálok, ami nem olvasás. Elmegyek sétálni, podcasteket hallgatok, sorozatokat nézek, programokra megyek, emberekkel beszélgetek ahelyett, hogy különböző emberekről és világokról olvasnék. Ilyenkor inkább magam fedezem fel a világot, és én járok utána a dolgoknak. Nem kell nagy dolgokra gondolni, de elmegyek egy új kávézóba, nézelődöm egy turkálóban, beülök egyedül valahová, más útvonalon megyek haza, felfedezek egy új környéket, meghallgatok egy új albumot, felülök egy ismeretlen buszra és megnézem, hogy hová visz. Közben zenét hallgatok, bámulok ki a fejemből. Egyszóval minden mást csinálok, ami nem olvasás és nincs köze a könyvekhez. Egy néhány nap, esetleg hét után megjön újra a kedvem és folytatom egy jól bevált szerző könyvével, esetleg újra olvasom valamelyik régi kedvencet.

Az olvasási válságot le lehet győzni, de nincsenek jó tippjeim rá: egyszerűen csak hanyagolom, és amikor újra lesz kedvem hozzá akkor olvasom. Idén már volt több olvasási válságom, amikor 1-2-3 hétig könyvet sem vettem a kezembe. Ez nem évszakfüggő, mindegyikben előfordult szerintem már, hogy egy ideig nem olvastam. Az okait is tudom, főleg akkor van, amikor túlzottan sok a munka, vagy éppen lelkileg vagyok megviselt valami miatt. Nagyon sok online behatás ér egy nap, sokszor agyradírnak használom az olvasást, hogy kitöröljem a fejemből a sok leírt betűt és látott posztot a közösségi médiában. A legtöbbször sajnos egy-egy fárasztó nap után viszont csak arra vágyom, hogy bámuljak ki a fejemből. Nyilván bloggerként vannak határidők, amikorra el kell olvasnom az adott könyvet, és megírni egy-egy bejegyzést és posztolni, de ezekhez igyekszem tartani magam. Az időpontra való olvasás sok bloggernek nem megy, és bevallom engem is néha feszélyez már, hogy időpontra olvasom egy-egy turnés bejegyzés miatt. Igaz szeretem csinálni, de igyekszem csökkenteni ezt, mert kevés az időm és túl sok a jó könyv.

A sima recenzióknál van, hogy csak 1-2 hónap múlva jutok oda hogy posztot írjak az elolvasott könyvről (hiába olvasom ki néhány nap alatt magát a könyvet), mert arra már nem marad időm, hogy a gondolataimat összegezzem egy bejegyzésben. Amikor ráérek, akkor inkább tényleg pihenek és pihenetem az agyamat, ahelyett hogy a gép előtt pistulnék.

Ez szimplán béna időmenedzselés, és amíg a munkában úgy érzem viszonylag jól megy, a blogolásban nem igazán. A nem recibe kapott könyvekről a legtöbbször már nem írok, mert nincs időm és sokszor kedvem se arra, hogy heti átlag 2 elolvasott könyvről írjak is. Ezért is van ennyire kevés poszt mostanság a blogon, mert nem jutok el a posztolásig. Amikor szabadidőm van, akkor olvasom, és bár szeretnék javítani az átlagon például, hogy minden elolvasott könyvről kerül ki poszt, de valljuk be, ez akármennyire is jó lenne, ez csak egy szép álom marad. Persze nincs is elvárás, és pont ez benne a jó. Ahogy az olvasásban sincs.

Én nem csinálok könyves kihívásokat (a VCS-n kívül), én tényleg igyekszem azt, és olyan tempóban olvasni, ahogy kedvem tartja. Ez nem mindig gyors, néha nagyon lassú, de addig jó, amíg nem kényszeres tevékenység ez, hanem egy örömteli dolog, amit azért művelek, hogy szórakoztassam magam. Az olvasás nem versengés, igazából csak rajtad múlik, hogy mennyi időt szentelsz rá. Ha neked napi 5 perc jut rá, esetleg 55 perc, akkor ahelyett, hogy azon gondolkoznál, hogy ez sok vagy kevés, inkább olvass ehelyett. Jobban jársz! De tényleg!

Szerinted van fokmérője annak, hogy évente hány könyvet kell elolvasni? Te tartasz valami arányszámot? Kíváncsi vagyok, hogy te hogyan látod tényleg van versengés az elolvasott könyvek mennyiség között? Te kaptál már beszólást, mert sokat olvasol?