Stacey Halls egy kis településen nőtt fel az angliai Lancashire-ben, és újságírást tanult az egyetemen. Írásai többek közt a Guardianben, az Independentben és a Sunban jelentek meg. A Familiárisok az első regénye, amellyel rögtön elsöprő közönségsikert aratott a történelmi fantasy olvasóinak körében. A Familiárisok gyönyörű kivitelezésben, jelent meg a 21. század KULT sorozatának legújabb részeként.  Tartsatok velünk, és vigyétek haza a kiadó által felajánlott nyereménykönyvet.

Stacey Halls regényében az is a jó, hogy a fantáziát és a megtörtént eseményeket vegyíti, és én ezt a keveréket imádom. Hallottam már a Pendle-dombi boszorkányokról, de ezek a nők nem voltak annyira híresek, mint a salemi boszorkányok és Tituba, de azt hiszem, most eljött az idő, hogy jobban megjegyezzük a nevüket, mert a Familiárisokból hamarosan állítólag tévéfilm is készül. Az 1612-ben lezajlott pendle-i boszorkányperben 10 embert ítéltek kötél általi halálra egy kisgyerek vallomása alapján. Nem csodálkozom, hogy ez az eset felkeltette a szintén a megyében felnövő Stacey Hallst, aki jobban beleásta magát a történetbe, és Fletwood szemén keresztül megmutatta nekünk azt a világot, amiben teljesen helyénvaló volt, hogy ha egy kislány boszorkányt kiállt, akkor nőket zárnak börtönbe és egy tárgyalás után mehetnek is a bitófára. 

Nagyon sok mindent megtudhatunk a Familiárisokből az akkoriban élő nők helyzetéről, befolyásáról (vagy éppen nem befolyásáról...) és szokásaikról, érzéseikről. Jól megfigyelhető volt a nemesség és a parasztok között feszülő határ, a vagyonosság jelentősége, vagy éppen a törtetés "jutalma". Engem kifejezetten a különböző hiedelmek érdekeltek, és ebből is érkezett egy adag, és a címre utaló familiáris szellemekről (azaz a boszorkányok állatként megjelenő szellemalakjáról) is megtudunk egy néhány dolgot. 

Bár már hetekkel ezelőtt olvastam el Stacey Halls regényét, de még mindig érzem, hogy itt lebeg körülöttem a történet. Sokat gondolok Fletwoodra, Alice és persze a többi mellékszereplőre is, akikkel megismerkedtem. Nagyon izgalmas volt belelátni az életükbe, nyomon követni ezt a nagyjából fél egy éves időszakot. Bár magáról a boszorkányságról nem esett állandóan szó, de mégis ott vibrált a történetben az a finom misztikum, ami újra és újra előbukkant egy-egy jelenetben, és ami hajtott előre, hogy még többet és még többet megtudjak erről a világról és a különböző sorsok alakulásáról. 

Nem árulom el, hogy Fletwooddal mi lett, hiszen a könyv legvégéig nagyon izgalmasan vezet végig az írónő, és bár sejthető egy kicsit a lezárás, de nekem tökéletes megfelelt így. Kicsit talán félelmetesebb részekre azért vágytam volna, de Stacey Halls azért finoman adagolta a sötétséget, és több olyan kényelmetlen téma is volt a regényben, amit bár nem bontott ki, de azért lehetett sejteni a dolgok végkimenetelét és ez egyáltalán nem volt zavaró. 

A leírások csodásak voltak, szinte láttam magam előtt a karaktereket, a környéket, a ruhákat, az ételeket és mivel én eddig inkább a romantikusabb Angliáról szóló történetekhez voltam szokva, így kifejezetten érdekes volt a sötétebb valóságot is megismerni.

Ha szeretnétek egy szép, de mégis érdekes és a végletekig izgalmas könyvet olvasni és érdekelnek a boszorkányok, akkor a Familiárisok nagyon fog nektek is tetszeni. Nekem nagyon magasra tette a lécet az írónő, és remélem, hogy még lesz lehetőségem (akár erről a korszakról, akár másikról) olvasni tőle.