Őszintén a határtalan könyvhalmozásról, avagy a tudatos könyvvásárlásig vezető út
8:00:00 AM
Nemrég a Libri Könyvkiadó felkért, hogy írjak egy-két gondolatot a Nyugati tér blogjukba a könyves beszerzésekről és az akciók varázsáról az éppen akkor induló raktárvásáruk kapcsán. Nem mondok nagy spoilert, de én egy ideje a tudatos könyvvásárlók táborát erősítem, de nem volt ez mindig így. Sőt! Hogyan lehet megállni, hogy ne vásároljunk fel mindent is és ne halmozzunk fel végtelen mennyiségű könyvkupacot az éppen aktuális akción? Ezt is elárulom, meg azt is, hogy mennyi könyvet vásároltam már meg életem során és ez mennyibe került. #témázás
Fiatalság, könyvhörcsögség
Azt hiszem nem vagyok egyedül a könyvmolyok körében, akinek azonnal felcsillan a szeme egy-egy jó könyves akció láttán. Tudjátok miről beszélek ugye? Amikor szembe jön egy hirdetés a Facebookon, netán valaki bekarcolja a Moly Akciós könyvek zónába, hogy leárazás indul... Ilyenkor azonnal bekapcsol a hörcsög énünk és csillogó szemekkel böngésszük az akciós könyvek listáját, és persze legtöbbször vásárolunk is. Mert könyvekből sosem elég! A könyvhörcsögség, azaz a felesleges könyvhalmazás témakörét jártuk körbe a #témázós csapattal.
Egyébként én is ilyen könyvhörcsög voltam nagyjából 2016-ig. Azt hiszem az volt az az utolsó Könyvfesztivál és Könyvhét, hogy aktívan vásároltam, és évközben is rendelgettem könyveket. Nem tetemes mennyiségeket, de azért vásárolgattam. Évi 30-40 könyvről volt szó, ez messze nem annyi, mint amit régebben beszereztem.
Nagyjából amióta saját keresettel rendelkezem azóta végre senki sem tart vissza attól, hogy megvegyem azokat a könyveket, amik megtetszenek. Teljesen előttem van, hogy még a főiskolára járok, de tudtam, hogy végtelenül unalmas órám lesznek aznap, így a suli előtt beugrottam a Zalkára (aki Kőbányán él ő tudja ez hol van) egy kis könyvesboltba, és vettem 1-2 könyvet, hogy kitartson a tanórák alatt, és hazafelé is legyen mit olvasni a vonaton. Csomószor csináltam azt, hogy hazafelé vettem egy könyvet a Keletiben az akciós könyvárusnál (nem voltak drágák ezek, max 500-1000 ft-os tételek), hogy legyen 1-2 napig olvasnivalóm. Mert akkoriban tényleg ráértem olvasni, és tényleg volt kedvem is mindenféle könyvhöz.
Meg hát fiatalság, bohóság! Mit számított akkor amikor az Ulpius 10 könyvet adott tízezerért? Hát én vettem 10-et, vagy 20-at, ha éppen hiányzott egy-két kötet egy-két sorozatból.
Nagyon sok ilyen könyves beszerzésem volt anno, amit igazából át sem gondoltam, és csak gyűjtöttem a könyveket, hogy majd egyszer ezt is elolvasom, meg azt is. Hordtam haza a szüleim házába a könyveket, aztán mikor elköltöztem az albérletbe (egy szobába), akkor ott is halmoztam a könyveket, pedig helyem is alig volt hová pakolgatni őket.
Nagyon sok ilyen könyves beszerzésem volt anno, amit igazából át sem gondoltam, és csak gyűjtöttem a könyveket, hogy majd egyszer ezt is elolvasom, meg azt is. Hordtam haza a szüleim házába a könyveket, aztán mikor elköltöztem az albérletbe (egy szobába), akkor ott is halmoztam a könyveket, pedig helyem is alig volt hová pakolgatni őket.
Könyvekkel költözni maga a megtestesült rémálom
Azt hiszem akkor tudatosult benne az, hogy probléma van, amikor elköltöztem az első pesti helyemről és IKEA-s szatyrokban hordtam a könyveket a másik lakásba. Túl sok a könyv, és nagyon nehezek a szatyrok. Kinek van kedve könyveket hurcolni a Margit- szigeten keresztül azzal a kis busszal buda másik végébe? Főleg olyan könyveket, amiket még egyszer sem nyitottam ki? Azt hiszem az volt az a pont, amikor rájöttem, hogy nem gyűjtögethetek tovább. Itt határoztam el, hogy nem költök könyvre pénzt, de azért a könyvekre nemet mondani még nem sikerült, csak a költésemet redukáltam le.
Ezután is kaptam könyveket recenzióba sok-sok kiadótól (évi 40-50 könyvről volt szó) plusz még annak idején ment a Rukkola is, így én is raktam fel könyveket, de szereztem is. És inkább szereztem... Effektív nem költöttem pénzt a könyvekre, de nem fogyatkoztak meg a könyveim száma. Sőt! Iszonyat mennyiségű könyvet halmoztam fel, és legalább 4 könyvespolcom volt már tele a lakásban, amikor jött a következő sokk. Költöznünk kell.
Ezután is kaptam könyveket recenzióba sok-sok kiadótól (évi 40-50 könyvről volt szó) plusz még annak idején ment a Rukkola is, így én is raktam fel könyveket, de szereztem is. És inkább szereztem... Effektív nem költöttem pénzt a könyvekre, de nem fogyatkoztak meg a könyveim száma. Sőt! Iszonyat mennyiségű könyvet halmoztam fel, és legalább 4 könyvespolcom volt már tele a lakásban, amikor jött a következő sokk. Költöznünk kell.
A könyveket el kell pakolni. 300-400 körüli számról volt szó ilyenkor, és ez bizony sok. Nagyon sok. Egy dobozba nem lehet sokat pakolni, mert leszakad az alja, a költöztetőket sem lehet beszivatni, így pakolni kell a könyvek mellé más könnyű vackokat is. Szerintem egy hétig csak dobozoltam, aztán persze ugyanennyi volt mindent kicsomagolni. Akkor határoztam el, hogy csak akkor kerül könyv a lakásba, ha közben el is adok néhányat, és megválok a könyveim egy jó részétől. Persze nagyon nehéz megválni a könyvektől, mert hát ragaszkodom hozzájuk. Hiszen sok olyan áll a polcomon, amit még nem olvastam és egyébként is szépek és hát a könyv érték.
Jelenleg a saját könyvek olvasottsága: 44%-on áll a moly szerint, így sok olyan könyv lapul a polcon, amit egyszer szeretnék elolvasni, a kedvenceimtől pedig azért nem szeretnék megválni, mert még egyszer jó lenne elolvasni, esetleg megmutatni a gyerekeimnek, kölcsönadni a családtagoknak, barátoknak stb. Meg mondtam már, hogy mennyire jól mutatnak a polcon is nem?
Imádom az olyan lakásokat, ahol egy egész falon csak csodás színes könyvek vannak a polcokon. Nem mondok nagy titkot, ha bevallom hogy nagy vágyam egy igazi könyvtárszoba, vagy legalább egy szeglet a nappaliban egy kényelmes fotellel, amiben tudok olvasni, és körülöttem csomó-csomó könyvespolc, azon pedig a legizgalmasabb olvasnivalók, és én csak válogatok és válogatok és az év mindegyik más napján mást olvashatok és akkor sem fogynak el a könyvek. Nos, jelenleg 646 könyvet birtokolok (és ebből legalább a felét én magam szereztem be = vásároltam), úgyhogy egy évig majdnem lehetőségem nyílna mindennap mást olvasni.
Ha azt számolom, hogy 350 könyvet szereztem be életem során, és nagyjából 3000 forintos áron az 1.050.000 forintot jelent. Nagyjából egy millió forintot basztam el költöttem el könyvekre az elmúlt tíz évben. Persze volt, amit ebből 500 forintért vettem, de voltak könyvek, amiket 6-8 ezerért, szóval ez az összeg igenis sok. Mikor ezt kiszámoltam pár éve az eléggé kijózanító pillanat volt.
Viszont van egy jó hírem, a könyvhörcsögségről le lehet szokni, és én már elkezdtem drasztikusan csökkenteni a könyveim számát és tudatosan nemet mondok az akciókra is.
Távozz tőlem könyves sátán!
Több évnyi önuralom áll a hátam mögött, hogy azt tudjam mondani, hogy már magabiztosan nemet tudok mondani az akcióknak. Nincsenek impulzusvásárlásaim, nem ugrok be egy könyvesboltba, hogy válasszak magamnak csak úgy egy könyvet (minek? van itthon több száz olvasatlan példány), és nemet tudok mondani egy-egy recenzióra is. Nem mondom, hogy az elején ez könnyen ment, de a nemet mondást lehet gyakorolni. Sőt! Kell is szerintem!
Ma már nem járok 2 naponta a Könyvudvarba, és nem vásárlom fel a készletüket (igen, voltak ilyen időszakaim is) és nem rohangászok az antikváriumba se, hogy vegyek valamit 300 forintért. Jó, az adományboltba azért néha-néha benézek, de csak azt veszem meg, amit nem tudok beszerezni mástól (könyvtár, esetleg kölcsönkérni), vagy nem jelent meg e-könyvben. Ebben az évben összesen 10 könyvet vettem magamnak. Ebből egy lejáró Líra kártyából A tél jegyesei második, harmadik részét és mivel kettőt fizet hármat kap volt így mellécsaptam még a Rókák esküvőjét. Megrendeltem megjelenéskor a Köd hercegét (azóta sem olvastam még el) és 40-50%-os akcióban volt Gail Carriger Napernyő Protektorátus sorozata, amit nagyon szeretnék elolvasni, így megleptem magam vele a névnapomra. Ezenkívül vettem 4 POKET könyvet és ennyi.
Viszont tavaly ősszel és idén tavasszal legalább eladtam 30-40 olyan könyvet a polcomról, ami csak foglalja a helyet, és ezt csinálom nagyjából az év többi részében is. Folyamatosan hirdetem a könyveket, és heti 1-2 találkozót lebeszélek és megválok azoktól a könyveimtől, amikre nincs szükségem. Több tucat gyerek és ifjúsági könyvet vittem el a Libri Könyvangyalos könyvgyűjtésére karácsonykor, rendszeresen viszek könyvet a Cseriti boltba, és igyekszem részt venni a Veszíts el egy könyvet! napon is, amikor elhagyok random a városban néhány könyvet. Szóval csökkentem a könyveim mennyiségét, mert nem szeretnék ennyit birtokolni és mert nem szeretnék mégegyszer megélni még egy hasonló költözést, mint legutóbb.
Tudjátok milyen felszabadító élmény megválni a régóta kerülgetett könyvektől? Próbáljátok ki bátran!
A tudatos könyvhörcsögség
Bevallom én is nagyon szeretem az akciókat, és szinte már sportot űzök abból, hogy akciósan szerezzek be egy-egy regényt (az akció 40% felett kezdődik nálam!), ám tudatosnak is tartom magam. Most kérdezhetné mindenki és ez a kettő hogyan fér össze? Úgy, hogy tudatos vásárolok. Kivárom, hogy az egyes vágyott könyvpéldányaim bekerüljenek az akciós kínálatba, és csak azt veszem meg, amire tényleg régóta áhítozom. Éljenek a kívánságlisták (nekem kb 100 könyv figyel rajta), és az önuralom. Az idő úgyis nekem dolgozik, ami most teljes áron 3-4000 forint, előbb utóbb kiköt az 1+1-es akcióban, esetleg féláron kapható majd egy akcióban. Én ráérek kivárni, nem sietek sehová.
Az is szokott segíteni, hogy tudatosan meghatározok egy összeget az akciókor, és azt költöm csak el, illetve csak azokat a könyveket teszem be a kosárba, amiket tényleg régóta szeretnék már elolvasni, vagy gyűjtöm a szerző könyveit (pl Dennis Lehane, Harry Potter könyvek, Carlos Ruiz Zafón). Olyan könyveket választok, amiket biztosan ki fogok olvasni, és nem fognak a polcomon porosodni. Persze így is nehéz időt szakítani, mert van olyan tavalyi beszerzésem (szintén egy Libris kártya volt) ahol vettem 3 könyvet és még egyiket sem olvastam el, mert nem volt rá időm.
Veszélyes ez a könyvbeszerzés, mert hiába veszek valamit, ha aztán nincs rá időm. Persze mondhatjuk, hogy egy könyv nem avul el, később is jó élmény lesz, de csak azért már nem szerzek be valamit, mert muszáj, vagy mert csak akkor alszom jól, ha én is megvettem, ahogy mindenki más.
Kínzó kérdések és kínzó vallomások
Régen kicsit úgy érzem, hogy engem is motivált az, hogy legyen mit írni a havi beszerzések posztba, mert akkor lelkesen én is vezettem ám, hogy miket szereztem be. Például 2016 márciusában 6 könyvet vásároltam, és 3 érkezett recibe, és 3 ajándékba, de már jó pár éve nem elengedtem ezt a rovatot.
Attól, hogy egy blogger a blogján, vagy a Youtube csatornáján mutogatja, hogy melyik akcióban mit szerzett be nekem attól nem lesz jobb. Az emberek alapvetően imádják a haul videókat, de engem ez vonal nem annyira vonz. A sminkes, vagy ruhás hault is időpocsékolásnak érzem, mert azt nézni, ahogy a blogger megveszi az huszonötödik ugyanolyan smink palettáját, vagy sálját ugyanolyan, mint azt nézni, vagy arról olvasni egy könyvesblogger az adott hónapban 28 könyvet szerzett be.
Mert ilyenkor átfut az agyamon egy csomó kérdés: hová teszi a könyveket? mikor olvassa el őket? jesszusom, mennyit költött el még akkor is ha akciósan szerezte be őket? miért kellett ennyi könyvet megvenni, amikor az előző hónapban is 40 darabot vásárolt? ha recibe kapta a könyveket, akkor mikor van ideje ennyit elolvasni és ennyiről írni?
Ezek a kérdések biztos, hogy nem csak az én agyamon futnak át, hanem tuti másokén is. Persze régen, amikor csak az lebegett a szemem előtt, hogy szép nagy könyvtáram legyen, és bármikor tudjak bármilyen témában könyveket olvasgatni, akkor a fenti kérdések engem sem foglalkoztattak. Megvettem ami megtetszett, megvettem ami akciós volt, és felraktam a polcra. Azóta nem csak a könyvek terén hanem - ruhák, sminkek, háztartási cuccok, műszaki cuccok - igyekszem tudatosabb lenni, és csak azt megvenni, ami elengedhetetlen. Miért halmozzak fel valamit és kerülgessem évekig? Miért vegyek meg egy könyvet (vagy bármi mást) ha csak egy pillanatnyi örömet okoz, amikor kicsomagolom, aztán úgyis felrakom a polcra?
Nyilván nem lenne teljes a kép, ha nem írnám le, hogy néha én is vásárolok csak úgy valamit magamnak. Például sokszor magamat lepem meg egy-egy könyvvel, de akkor is igyekszem tényleg tudatosan választani és nem csak megvenni valamit, aminek szép a borítója. Elmúltak azok az idők, amikor számolatlanul pakoltam a kosaramba bele a könyveket. Előbb veszek egy finom kávét, vagy egy csomag chipset, az valahogy nagyobb jutalom és még a helyet sem foglalja :)
Persze semmi baj nincs azzal, ha valaki könyveket vásárol, az vesse az első követ, aki nem teszi ugyanezt, de vásárlás és vásárlás között is van különbség. Igyekezzetek tudatosan vásárolni és ne halmozzatok fel, mert sokkal jobb érzés úgy élni, hogy nem vesz körül minket csak olyan dolog, ami tényleg örömet okoz és amire tényleg szükségünk van.
Nyilván nem kell Marie Kondó szintre süllyedni, de meg kell találni az egészséges középutat a könyvhörcsögösködés és a megfontolt és tudatos vásárlói lét között. Én igyekszem ezt az utat követni.
A többiek is témáztak: Dóri, Sister, Nima, Nita, Cloudbookatlas, Heloise, PuPi, Szofisztikált Macska
Kövess a Facebookon, és az Instagramon a több tartalomért 👈💗 Csatlakozz a #mutimitolvasol csoportomhoz, és mutasd meg te is, hogy mit olvasol éppen!
20 komment
Nem semmi utat jártál be, de szerintem szuper, hogy ilyen tudatos és mértékletes vásárló lettél! :) Annyira fura, hogy amikor voltak ezek a hatalmas Ulpius akciók, én épp az érettségire készültem, és csak jóval később vált a könyvvásárlás is az életem részévé. A gyönyörű Jane Austen kötetekre azóta is ácsingózom, de félek, hogy csak dísznek tartanám, úgyhogy emiatt nem is fáj annyira a szívem értük. :)
ReplyDeleteMarie Kondo szerintem pont a másik véglet, egyszerűen nem tudok egyetlen olyan polcot sem magam elé képzelni, amelyiken csupán harminc (!!!) könyv sorakozik. Ha a gyerekkori kedvenc mesekönyveimet veszem, simán megtelne csak a fele... Szóval maradok tudatos, illetve a folyamatos szanálás és válogatás nálam is abszolút játszik! :)
Nekem van abból a fehér Austen kötetekből, de nem mindből, de jó párat beszereztem ilyen akciók során :) Mondjuk nem olvastam mindet, de hát igazi klasszikusok, szóval van mire fogni a könyvharácsolást! #mindigvanmirefognivégülis Marie Kondo a másik véglet szerintem is, nem tudom hogy hogy csinálja. Lehet titkon van egy Kindle-je amin van ezer könyv? Talán így ki lehetne bírni "könyvek" nélkül, de hát nekem azért kell az élmény, úgyhogy vegyesen olvasom e-t és rendes könyvet.
DeleteÉljen az arany középút! :) Bár az Ulpiusos 10-es akciókról lemaradtam, de én is megjártam ezt az utat, amikor mindent és bármit beszereztem, mert akciós volt, és hirtelen megtetszett, vagy mert, úh, a vonatúton hátha elfogy a másik könyvem (nem fogyott el :D).
ReplyDeleteTényleg kijúzanító lehetett összeszámolni a könyvekre költött pénzt, ahogy a költözéskor is az lehetett szembesülni a konkrét elfoglalt hellyel, és a súlyukkal... Én is félig ruhával, félig könyvvel töltöttem ki a dobozokat, hogy fel lehessen egyáltalán emelni, amikor költöztünk. :)
Marie Kondo szegény, ha hallaná, hogy az ő szintje a könyvek terén egy "süllyedés", aminél nincs is lejjebb... :D :D Kíváncsi vagyok amúgy a módszerére, de könyveknél sose követném ezt... Nekem szükségem van faltól falig polcra, és a könyvgerincek csodás egymásutánjára, a kedvencekre, olvasandókra, és újraolvasandókra... :) Ahogy Sister is írja, 30-ba még a kedvenc mesekönyvek se férnének bele...
Megnéztem amúgy a kívánságlistádat, hátha porosodik nekem valami itthon, amit neked adhatnék róla, de párat én is már eladtam/elajándékoztam. Szóval párról inkább lebeszélnélek: Bartis Attila: Nyugalom nagyon nem a te stílusod, iszonyú köldöknézegető szépirodalom, és nagyon depresszív, nyomasztó, nem is agyon szól semmiről... A Gyönyörű sorscsapás meg a másik véglet, a lektűr legalja, borzalmas párkapcsolati mintával, agresszív, de ajnározott férfi főszereplővel, tinimizériákkal és vedeléssel egy csiki-csuki viszonyban, ami egyszerűen idegtépőőőő.
Valahogy sejtettem, hogy Bartis hasonló lehet, imádom ezt a köldöknézegetős szépirodalom megnevezést. A Gyönyörű sorscsopás szerintem akkor került fel, amikor agyonhype-olták, de le is szedem akkor, azt tudom hogy neked a zombis regénye se jött be az írónőnek (nekem mondjuk az tetszett). De több szerelmi dráma nekem se kell, már kinőttem ebből :D Szerintem egyébként a tudatosság a felnőttséggel jött, tiniként, és fiatal felnőttként mindent is megvettem és nem volt mértékem, a könyvekben sem. De le lehet erről is jönni, nem drog ez, csak valami hasonló! Majd kérünk Csernustól tanácsot, szerintem neki erre is lenne valami jó ötlete.
DeleteÉn nem olvastam mást Jamie McGuire-től, szerintem Dóri volt, akinek nem jött be a zombis. De amúgy tényleg szerintem kinőtted ezt már... meg van bőven ami sokkal színvonalasabb és jobb sztori akár ilyen korúakkal, mint ez a förmedvény. :D
DeleteEngem is nagyon elcsábítottak egy időben az akciók - na jó még idén is volt rá példa, de nagyon megválogattam mit veszek meg :D
ReplyDeleteA költözésnél - pakolásnál tényleg sokkoló, hogy az embernek mennyi könyve van - az idei nyári festésnél ütött szíven, hogy mennyi könyvem van - amúgy szintén 640 körül járok :D
Az a jó ezekben a posztokban, hogy elgondolkodtat és ismét ráébreszt hogy tényleg mennyire meg kell szűrni mit veszek meg, mert tényleg nem kell havi 10-30 könyv a boldogsághoz - főleg, hogy mikor olvassa el az ember őket!!
A polcpakolásod felért egy edzéssel szerintem. A költözésnél igaz csak a dobozokat pakoltuk meg, akik levitték technikásak voltak és kis kocsival hordták, mert mondtuk, hogy van némi könyv is köztük. Ők már értették a dolgokat. De ha összeraknám a vidéki és a budapesti könyveimet akkor nekem is 550 körül lenne, ami nagyon, de nagyon sok. Majd ha nyerek a lottón és lesz saját lakásunk könyvtárszobával akkor összemördzsölöm őket és csodás lesz minden. Addig meg eladagodatom a régi selejtet és visszafogom magam. Én leiratkoztam minden könyves oldal hírleveléről, ez nekem sokat segített, hogy elkerüljem az akciós csábításokat.
Deletejujj, nem szabad összegszerűsíteni a könyveket, mert az ember eret vág magán az eredménytől.:D
ReplyDeleteén meg sem próbálom, nekem még vannak olyan könyveim, amik teljes áron voltak 300 forintok, vadiújként. régen nem voltak bolti akciók sem, legalábbis nem emlékszem rá, hogy tizenpárévesen akcióra vártam volna. a következő megjelenéseket vártam, és míg jöttek, vettem ezt-azt. nem szeretem ezt a régen-minden-jobb-volt dolgot, de könnyebb volt a pénzt beosztani net nélkül.:D
és igen, az akció 40% felett kezdődik, bár megértem, hogy a kiadók szempontjából már a 35% is elég nagy engedmény.
Hahhh, már ne számszerűsítek inkább én se, ez csak kb gyors fejszámolás volt, lehet hogy ennél jóval több az összeg, vagy akár kevesebb is lehet, mert tényleg azért akciósan is vettem jó pár könyvet, az meg mintha nem is számítana :D (nah jó, az is számít!). Viszont az akció az tényleg ennyi, de az előrendelés is jó deal, főleg az Agave-nál, de ezzel szívesen támogatom is a szerzőt, meg a kiadót ha van valami nagyon vágyott megjelenés. Mondjuk nem nézegetem annyit mostanság ezt se, szóval ez is segít abban, hogy ne vegyek semmit se :D
DeleteHaha, engem is a költözés döbbentett rá, hogy nem poén olyan könyveket pakolni, amikhez nulla kötődésem van, és már egy szikrányit sem érdekelnek.
ReplyDeleteNagyon szuper volt olvasni, hogy honnan hová jutottál könyv vásárlás terén, es hát nagyon profin nyomod már.
Én amúgy azon szoktam ertetlenkedni, amikor valakinek ott van a havi 30-40 beszerzése, de évente nem olvas el annyi könyvet. Nekem ez az abszolút érthetetlen kategória. De hát gondolom én, hogy előbb utóbb mindenki át fogja gondolni a mértéktelen vásárlásokat.
Áh azok akik 30-40 könyvet vesznek/kapnak a kiadóktól az szerintem már a nem normális kategória. Mármint nincs baj a könyvfüggőséggel, de azért szerintem ez már tényleg túlzás, hiszen el sem tudja olvasni őket, és egyáltalán nem hiteles számomra az olyan ember, aki mindent összeharácsol, mutogatja, aztán el sem olvassa csak felrakja a polcra. AKkor legalább olvasná el, de ennyi mennyiséget nem lehet bírni csak akkor ha az ember hivatásos olvasó. De ilyen meg itthon nem létezik, úgyhogy... :)
DeleteHeloise: Én felvállalom, hogy van, hogy nekem is besikerül 30 könyv 1 hónapban, mert épp akciózás van olyan kiadónál vagy épp olyan könyvekre, amit mindenképpen szeretnék itthonra begyűjteni (ez persze nem azt jelenti, hogy 30-40 könyveket veszek havi szinten, de bizony néha előfordul). Nálunk pl. nem csak én olvasom a könyveimet, tény, hogy én keveseket is olvasok, de ettől még megnyugtat, ha meg tudom venni azt a könyvet, amit már olvastam, és kell itthonra, mert újraolvasós vagy amit a közeljövőben valamikor majd szeretnék mindenképpen elolvasni (igen, akkor is, ha az a közeljövő 2 év múlva jön el - de legalább akkor kéznél lesz, és nem akkor kell levadásznom, főleg, ha addigra már kapható sem lesz, mivel általában nem a legfrissebb kiadásokat szemelem ki magamnak...).
DeleteÉn mondjuk együtt tudok élni azzal is, ha xy 200 könyvet vesz havi szinten, tegye, ha ettől boldogabb, ezzel aztán senkinek nem árt. Maximum picit ferdén nézek, vagy zárójelesen megjegyzem magamban, hogy csöppet túlzásba esett, vagy hogy hogy tud ennyit olvasni, hogy csinálja vajon, de végül is: az ő dolga. Ítélkezni senkinek se kéne... Lehet, hogy olyan vacak lelki állapotban van, hogy csak ez vidítja fel, vagy olyan élethelyzetben/életkörülmények között él, hogy neki a könyvek jelentik a boldogságot. Nem tudhatjuk... (Mellesleg: már akkor inkább a könyvekbe temetkezzen, semmint az alkoholba, vagy másba...)
Nekem ezek az Ulpiusos akciók totál kimaradtak, nem tudom miért, épp nem olvastam akkoriban, vagy nem volt pénzem még így akciósan sem vásárolni, fogalmam sincs. Mondjuk bepótoltam később, szó se róla :D
ReplyDeleteÉrdekes, amit a haul videókról meg posztokról írsz, ennyire még nem fogalmaztam meg magamnak, de valami hasonló a "bajom" nekem is. Ezért sem írom már meg ezért sem mutogatom nagyon. Ugyanezek a gondolatok cikáznak nálam is, ha látom a 10-20 könyvet/hó másnál.
Szuper, hogy ilyen tudatos lettél az ámokfutásos múltad ellenére, példakép vagy te is :)
Awwww <3 Köszi a példakép bókot! Bevallom azért régen sok haul videót meg posztot olvastam, mert feldobott, de mostanság frusztrál, mert én nem vásárolok, és mindig azon jár az agyam hogy más minek és miből vesz meg ennyi mindent ha nem is olvassa, használja stb. Mi értelme van? Persze a könyveket jó gyűjteni, de a legjobb olvasni. Akkor inkább vegyen kevesebbet de olvassa is el őket, így tartható egy tök jó egyensúly.
DeleteA kívánságlistákkal nekem az a legfőbb bajom, hogy általában régebbi kiadásokat nézek ki magamnak (félek az újaktól, ott tényleg tutira megyek, mert sokszor csalódok, várok egy-egy megjelenést, megveszem, aztán rájövök, hogy marhára nem kellett volna, mert nem is olyan jó.. :/ Mostanában inkább megvárom, míg gyűlik róla Molyon jó pár vélemény, aztán megfontolom még...). A régebbi kiadásoknak pedig 1 hátránya van: hajlamosak elfogyni a boltokból... :/ A ritka, sokak által keresett könyvek pedig még antikváriumokban is csillagászati összegekbe kerülnek, azért van egy határ, hogy mennyit vagyok hajlandó 1 könyvért kiadni... :/ Emiatt ha nagyon szeretnék egy könyvet, és tényleg nagyon, akkor megrendelem, nem várok az akciókra, mert jártam már pórul, hogy időközben elfogyott, vagy épp sosem láttam akcióban az adott könyvet, sehol. :/
ReplyDeleteNekem is van / volt néhány antikvár kiszemeltem, amit inkább megrendeltem teljes áron, mert hát kellett a gyűjteménybe, ritkán és kevés példányban volt elérhető és kihagyhatatlan volt. Szerintem ezekkel semmi gond nincs nyugi!
DeleteÉn a bookhaul videókat pl. azért kedvelem (de ugyanúgy fotó formájában is), mert szeretem látni, hogy a könyvek hogy néznek ki teljes valójukban. :) Sajnos eleve kevés fotó van fenn magyar fordítású könyvekről a neten (pláne konkrét kereshető formában), ahol látszana minden, a kötés, a vastagság, vagy esetleg belelapoznának, milyen a betűméret, a tagolás, mert nálam ez mind-mind tényező, arra nézve, hogy megvegyek-e egy könyvet (ha pl. nagyon hangyabetűs, vagy akkora a mérete, hogy ölni lehet vele, akkor inkább pl. e-könyvben megveszem, ahol tudom nagyítani a betűméretet, és nem zsibbad le a fél karom, ha pár percig tartanom kell... :D). Nekem nincs lehetőségem könyvesboltba járni, mert nincs egy normális itt a közelünkben, így nálam ez kiesik, hogy ott lecsekkoljam, hogy hogyan is néz ki egy adott könyv.
ReplyDeleteAkkor most a másik oldal... :)
ReplyDeleteÉn is próbálok már "tudatosodni", csak nehéz, mert nálam pár évvel ezelőttig az ment, hogy egyszerűen nem tudtam megvenni a vágyott könyveket - pontosabban csak töredékét, ezeket is inkább alkalmakra kaptam meg ajándékba -, mert egész egyszerűen nem volt miből. Zsebpénz sosem volt divat nálunk, ahogy a főiskolai ösztöndíjamat is egy forintig hazaadtam, utána meg részmunkaidőben dolgoztam, szintén nem vergődhettem belőle. Pár éve lett normális munkahelyem, jó fizetéssel, azóta pedig elszabadult a káosz. :) Viszont bár rengeteg beszerzésem van, de nem olyanok, hogy "megvettem, mert akciós volt, amúgy meg még csak nem is gondoltam volna rá, hogy kellene itthonra" - külső szemlélőnek értelmetlennek tűnhet, de nekem mindig oka van minden egyes könyvbeszerzésemnek. Ráadásul párom, nővérem, anyukám is olvassa a könyveimet, így nem csak magamnak hörcsögösködöm össze. :)
Azt is tudom, hogy el fog jönni az az idő is, mikor (újra...) nem fog beleférni a keretbe, hogy x könyvet megvegyek egy hónapban, legkésőbb akkor, ha bővül a család - gyerek mellett egészen biztosan nem tud már annyit költeni ilyen dolgokra az ember (vagy tényleg mocsokjól kell hozzá keresnie). De addig hadd...
Főleg, hogy nálam tényleg nincs semmi más, amire úgy igazán költenék, nem vagyok se ruha/cipő/táskamániás, nem dohányzom, nem bulizok, nem iszok, csak olyanra költök, ami szükséges, és csak annyira, amennyi szükséges belőle - az élet többi területén nagyon takarékos és megfontolt vagyok.
Azt pedig még nem is említettük, hogy ez az egész a könyvpiacnak annyira azért nem rossz, mert valójában a vásárlók tartják el a kiadókat, akárhonnan nézzük: ha nem lennének krónikus könyvvásárlók, akik zsákszámra veszik a könyveket, akkor a könyvszakma is lehúzhatná a rolót, nem lennének újabb kiadások, nem lenne mit kölcsönözni, nem lenne ami aztán illegálisan felkerül a netre, stb... Az meg tényleg senkinek nem lenne jó, gondolom...
A haulos második kommentedre reagálva (legyen szó videóról, posztról) tényleg eszembe se jutott, hogy ez is egy szempont. Nekem mindig volt elérhető közelségben könyvesbolt, én inkább ott nézegettem meg a könyveket, így mindig láttam hogy milyenek a példányok betűszedése, kötése, illusztráció és így eldönthettem hogy kell-e vagy sem. Én már egyébként fiatalabb koromban is vágytam arra, hogy vegyek magamnak könyvet, de nekem sem volt pénzem rá, aztán mikor rendesen kerestem én is összehörcsögösködtem egy jó nagy könyvtárat (300 könyvet kb), de egyáltalán nem bánom :) Én is rengeteg könyvet kölcsönadtam családtagoknak, barátoknak, volt amit én is többször olvastam, úgyhogy egyikért sem volt kár, amiért meg igen, attól igyekszem megszabadulni (vagymég folyamatban van). A könyvpiacnak is pozitívum hogy vannak könyvhörcsögök, semmi baj sincs ezzel, de szerintem egy könyvkiadó akkor jár jobban, ha igényes és jó regényeket ad ki, így azok is megveszik őket, akik csak egy-egy példányt vásárolnak egy hónapban. Szerintem több olyan vásárló van, akik masszívan vásárolnak havonta, mint azok, akik adhoc jelleggel vesznek több könyvet (akár akciósan, ezek meg sokszor a kiadónál gyengébben fogyó kevésbé jó könyvek), majd csalódnak és nem vásárolnak többet. A jó könyvek mindig eljutnak a megfelelő könyvszeretőkhöz, a gagyiból meg hiába árulnak 500-ért akciósan egy halommal, nem fogja már visszahozni sosem az árát.
DeleteA vidék sok helyütt nagyon elmaradott ebből a szempontból (is). :( Én is ezért rendelek mindent szállítással, mert még csak átvételi helyre se tudnám lerendelni, mert úgy 100 km-re van a legközelebbi nagyobb könyvesbolt (talán ott Libri, Líra és Alexandra is van, ha még nem zártak be, rég jártam arrafelé), ami meg kb. 2-3szor annyiba kerülne, ha oda beutaznék érte, még tömegközlekedve is, mint ha lehozatom...:/ Durva, de hát ez van.
DeleteAz biztos, hogy a költözés nem egyszerű ennyi könyvvel (molyos listám alapján 1400-nél tartok), 2 év alatt 2-szer költöztem, remélhetőleg most már a végleges helyre... :D Elég volt áthordani, pedig autóval költöztünk, és apránként, mindig átvittünk magunkkal néhány doboznyit, kocsiba be, kocsiból ki, nem kellett sokat cipelni. De azért így is elég volt... :D Viszont az utána következő "pakold ki, rendezgesd el" dolgot már nagyon élveztem. :)) Igaz, kellenek még polcok, úgyhogy egyelőre jó néhány könyv bedobozolva maradt. :D De bízom benne, hogy hamarosan ezek is elfoglalhatják (remélem) végleges helyüket. :)
Mindenesetre arra már rászántam magam, hogy az olvasott könyveim közül azokat, amik nem győztek meg annyira, hogy újra akarjam olvasni, azokat elkezdtem külön eldobozolni. :) Még nem tudom, hogy ezeknek mi lesz a sorsa (eladás, elajándékozást stb), de legalább egy lépést már tettem ezzel, hogy levettem a polcról és elraktam... :D Szerencsére nem sok könyvről van szó, általában azért jól választok.
Nyilván sokkal jobb lenne, ha a kiadók is magasabbra tennék alapesetben a lécet, és lehet, hogy szűkebb lenne a kínálat, de az legalább minőségi lenne. Erre én is csak bólogatni tudok. Mert sokszor valóban látom én is, hogy raklapszám vesz vlki könyvet, és látszólag minden válogatás nélkül, és csak nézem, hogy ezt és ezt a könyvet is majd újra és újra akarja olvasni? Mert oké, nem vagyunk egyformák, de némelyik könyvről tényleg nehéz elhinni, hogy újraolvasós lesz majd neki. Ha meg nem, akkor mi értelme otthon pakolgatni, ha többé hozzá sem nyúl? (Most a napokban ütköztem meg, hogy egy lány cirka 150-160 könyvet vett 1 hónap alatt - és zömében új, vagy pár évvel ezelőtti megjelenések... Na nekem ez az, ami már nagyon túlzás... Még akkor is, ha sokat olvas, de mit kezd aztán ezzel a mennyiséggel, főleg mikor minden hónapja kb. így néz ki? Az anyagi vonzatáról már tényleg nem is beszélve... o.O).
Én nehezen tudnám számszerűsíteni, mert van, hogy 5-10 könyvet veszek havi szinten, meg van, mikor 10-20-30-at. A maximum nem tudom mennyi lehetett, talán olyan 35 körül, de ehhez a minimum féláras akciók kellettek (khm... Delta Vision és társai... :D), amikor megvettem olyat is, amit később terveztem csak, mert így nyilván jobban megérte. De csak azért, mert olcsó, úgy sosem vásárolok... Mert oké, olcsó, de ha nem tetszik, akkor meg összeadva az árát vehetnék akár drágábban is olyan könyvet, amit meg szeretni fogok, és jól fog jönni a saját példány belőle.
Szóval: mindenki maga érzi, de tény, hogy vannak, akik már szemmel láthatóan nagyon-nagyon túlzásba esnek. (Mondjuk szerintem ez sem mehet a végtelenségig, mert biztos elfogy egyszer a hely - ha csak nem egy Hermione-féle sátorban lakik, mert ott lehetne tornyozni a végtelenségig... :DD)