Stephenie Meyer: Midnight Sun - Éjféli nap Kiadó Könyvmolyképző Kiadó, 2020 Oldalszám 824 Fordítás Sárai Vanda Sorozat Twilight Saga

Fülszöveg Twilight ​forever!  Megérkezett! Stephenie Meyer diadalmasan visszatért a Twilight saga világába ezzel a várva várt kötettel. Íme Edward és Bella ikonikus szerelmi története a vámpír szemszögéből.. A feledhetetlen történet Edward élményein keresztül friss, de tagadhatatlanul sötét csavart kap. Találkozása a gyönyörű és rejtélyes Bellával hosszú vámpíréletének legmeglepőbb, ugyanakkor leggyötrőbb élménye is. Miközben megismerjük Edward múltjának magával ragadó részleteit és belső életének összetettségét, megértjük azt is, hogy miért ez a találkozás lett élete legmeghatározóbb küzdelme. Mégis, hogyan követhetné a szívét, ha ezzel veszélybe sodorja szerelme életét?  Az új kötet oldalain Stephenie Meyer visszarepít bennünket abba a világba, ami világszerte olvasók millióit ejtette rabul. Hádész és Perszephoné mítoszából merítve pedig egy epikus regényt tár az olvasók elé a halhatatlan szerelem mély örömeiről és letaglózó következményeiről. Teljes az élmény!

Tinikorom szép emléke: a Twilight könyvsorozat

Emlékszem nagyjából 2009 környékén ismerkedtem meg a vámpíros könyvekkel, és Stephenie Meyer sorozatával, amit bár már a fősulis képzésen közben olvastam, de nekem még így is a tinikoromhoz tartozott. Élénken bennem él, hogy néhány előadás közben is ezt bújtam, mert túlzottan untatott a vállalkozás gazdaságtan és hiába voltak nehéz pénzügyi könyvek a táskámban, a Twilight köteteket cipeltem magammal, hogy tudjam olvasni a vonaton, a buszon, és minden egyes percben, amit nem más valamire való koncentrálásban töltöttem. Az összes filmet láttam premier előtt a moziban, imádtam a filmzenéket, és persze a filmes köteket is megvettem. Míg anyukám Team Jacob volt, addig én Team Edward úgyhogy nagyon megörültem, hogy folytatódik a kötet, és felnőttként olvashatom el Edward gondolatait. 

Természetesen anno amikor "véget ért" a sorozat, én is felfedeztem a mindenféle rajongói oldalra feltöltött és kalózfordításban kiadott részeket, amiket Stephenie megírt, aztán megsértődött, hogy a rajongók feltették a netre. Kicsit csalódott is voltam, hogy akkor itt ennyi és véget ért a történet, de hát belenyugodtan. A pandémia alatt nyáron újraolvastam az összes Twilight-saga kötetet és meglepően élveztem. Persze láttam a könyvek hibáit, de Bella és Edward szerelme nekem akkor is örök és megingathatatlan maradt. Az egyes könyvek után a filmeket is megnéztük és így 10 év távlatából azokkal sem volt semmi gondom, néhány ciki CGI jelenettől eltekintve (Renesmé ábrázolása pl). Egy szó mint száz, én úgy futottam neki a Midnight Sun-nak, hogy nem fog csalódást okozni. Spoiler: nem is okozott :) 

Nagyon érdekes volt végre Edward céljait, motivációját és a vámpír élethez való hozzáállását megismerni, mert bár az Alkonyatból azért tudtunk egysmást erről, de azokat a kérdéseket mégis csak Bella tette fel, aki emberként látta a vámpír fiút. Viszont vámpírként élni teljesen más, mint ahogy az lejön az Alkonyat többi kötetéből, és pont ez a csavar ebben a történetben. Edward magányos elszigeteltsége, hitvallása és minden érzelme megjelenik a Midnight Sunban, ami egyáltalán nem vidám, de ezt nem is vártam. A fiú meglehetősen sötéten gondolkozik a világról, de ezeket a dolgokat érdekes volt megismerni, mert számítottam, hogy teljesen más lesz, mint a kissé naív Bella. Edward állatias és veszélyes ösztöneiről olvasni kifejezetten izgalmas volt, és az külön jó pont volt Meyer-nek, hogy sikerült olyan részleteket átadni a Cullen családról, amiket eddig még nem tudtam. Sok minden kiderül Jasper és Alice kapcsolatáról, Edward keletkezésének történetéről, múltjának sötét foltjairól is, amik miatt jobban meg lehet ismerni a karaktert, és jobban lehet kedvelni is. Okés, nekem egyértelműen sok pozitív dolog jött le belőle, de nem mehetek el anélkül, hogy azért Edward gondolatait hallgatni néha kicsit sok volt. Nagyon sokat rágódott, és derpegett a Bellával való kapcsolatán, viszont nagyon érdekes volt látni, hogy mennyire összefügg az Éjféli nap és a következő kötet az Újhold. Edward gondolatai miatt jobban megértem, hogy mi és miért történik majd a következő részben és ez adott egy kis feloldozást a fiúnak.

Edward szemén keresztül teljesen más megvilágításba került Bella is. Kevésbé bénácska benyomást kelt, inkább egy olyan halandóét, akit üldöz a balszerencse, és a testi épségét veszélyeztető helyzetek szinte vonzzák mint a mágnest. A fiú egyfajta védelmezője a lánynak, és Bella meg is érdemli ezt, hiszen nagyon érzelmes személy, aki szereti a családját, szentimentálisan romantikus, és mindenkiben csak a jót látja. A lány felnőttként viselkedik tiniként, de egyáltalán nem vénlány, csak túl hamar kellett felnőnie a szertelen anyja mellett, de megállja a helyét a világban. Az Alkonyat filmekben inkább úgy van bemutatva Bella mint egy csetlő botló lány, de az Éjféli napban sok mindent megismerünk Bella múltjából is, amik nincsenek benne sem a filmekben, sem az ő szemszögében. Ahhoz képest hogy az első kötetnek (Bella szemszögének) a duplája az Éjféli nap nekem egy perce sem tűnt unalmasnak, vagy hosszúnak, ám azért egy kicsit szigorúbb szerkesztést talán elviselt volna a regény. Volt néhány kevésbé érdekes rész, és újra és újra elismételt gondolat Edwardtól, amit már előzőleg olvashattunk 5x, de végül is ez akár fanservice is lehet, engem annyira nem zavart, de igazat adok azoknak, akik szerint túlzottan sok volt Edward nyavalygása és szenvedése.  

Nekem nagyon bejött Edward szemszöge, és azoknak akik szerették a Twilight-saga köteteket, azoknak kötelező olvasmány ez a monstrum is. Sok extra kis információt kapunk a Cullenekről, a régi "hidegekről" is, a szerződésről, a quilet indiánokról és a vámpír hierarchiáról is, amiket kifejezetten érdekes volt olvasni. Sokkal árnyaltabb lesz minden vámpír klán élete, és életvitelének oka. Találkozhatunk a Denali klánnal, és Edward gondolatai által megismerhetjük Jasper, Alice, Carlise, Emmet, Rosalie és Esmé érzéseit is. Persze a fiú nem csak a vámpírok gondolatait hallgatja, hanem Charlie-t és Jacobot is kémleli, így tőlük is sok-sok olyan gondolatfoszlányt kaptunk, amiket eddig sehol sem olvashattunk. 

Kifejezetten különleges az Edward és Rosalie között húzódó kemény nézeteltérés, amikor a fiú beismeri, hogy szereti Bellát, Rosalie pedig teljesen kiakad ezen. A családi kis konfliktusok szerintem csak ebből a könyvből ismerhetők meg a legjobban és legteljesebben, úgyhogy az én kíváncsiságomat (és rajongásomat) teljesen kielégítette az Éjféli nap. 

Szerettem a gránátalmás párhuzamot (a könyvből természetesen kiderül, hogy miért pont ez a gyümölcs kapott helyet a borítón!), de a legjobban Edward és a családja részeket bírtam. Sok belsős poén is elhangzik, a képességek is élesebben kiütköznek, akárcsak a konfliktusok. Meyernek sikerült Bellát kicsit jobban felemelni a szememben, úgyhogy én csak örülni tudok annak, hogy végre megjelent ez a kötet, mert engem rajongóként lenyűgözött. 

Talán egy-két részt én kihúzta volna az ismételt gondolatok helyett, de még így is a tavalyi évem egyik legnosztalgikusabb és legjobb élménye volt a Midnight Sun. Ha Twilight rajongó vagy, akkor mindenképpen szerezd be!

 

A turnéban résztvevő bloggerek