Hitlerről nyilván szó esett a legtöbb könyvben, de úgy igazán nem tudtam meg róla sokat, de Az előkóstoló segített abban, hogy jobban meglássam és belelássak a világ leghíresebb és legkegyetlenebb diktátorának utolsó hónapjaiba és napjaiba.

Magda Ritter egy fiktív személy V.S.Alexander képzeletében, de a történet sok eleme valós volt (a legtöbb szereplő), így igazából ez nem is tűnik fel olvasás közben. Magda a háború évei alatt Berlinben él szüleivel, de munkát nem talál, így vidékre küldik nagybátyjához és annak feleségéhez. Magda szülei úgy gondolják, hogy itt talán talál valami munkát, és távol lesz a bombázásoktól is, amik Berlint érik szinte naponta. A háború utolsó éveiben járunk, a nácikat szorongatják az oroszok, és érkeznek az amerikaiak is, hogy felszabadítsák a náci uralom alatt álló helyeket. Magda ebben a zűrös időben indul el a Berghof melletti településbe, ahol bár keres munkát, de semmit sem talál. Nem szeretne élősködni nagybátyán (aki a helyi rendőrségnél dolgozik) és a náci szimpatizáns feleségénél, így nagyon megörül, amikor megtudja, hogy egy SS tiszt embereket válogat. Magda leadja a jelentkezését, és nagyon boldog, amikor felveszik, bár a munkáról csak később tudja meg pontosan micsoda. Ő lesz annak a tizenvalahány embernek a tagja, akik Hitler előkóstolói lesznek a Berghofban található náci birtokon. Magda bizonytalan abban, hogy ez a munka jó lesz, de nem mer nemet mondani, hiszen fél attól, hogy sosem talál semmilyen más munkát, és végülis ahhoz, hogy elvégezze be se kell lépnie eleinte az náci pártba. Magda tehát nem menekül el, amikor megtudja a szakácsnőtől, hogy kóstolni fog, hanem inkább megacélozza magát és nekilát a feladatának. 

Magda elmesélésén keresztül megismerjük a berghofi nyári lak mindennapjait. Láthatjuk, hogy hatalmas személyzet őrzi a Führert, és minden SS tiszt, és katona azért felel, hogy a náci birodalom vezetője biztonságosan legyen az Alpok hegyei között. Ez a hely mégis egy mini paradicsom, csak néha belefuthat az ember Hitlerbe, aki a hegyek közti kis utakon sétáltatja Blondi nevű németjuhászát, vagy éppen Eva Braunba, aki itt fogadja a barátait egy teára a teaházban, aminek ablakai a csodás hegyekre néz. 

Természetesen a könyvben megjelennek a háború ellenzői, és hívői így mindkét felet jól reprezentálják az egyes szereplők. Megismerhetjük a Hitler ellen szerveződő merényletek irányítóit, és céljait, és persze a konyha dolgozói között is történnek érdekes események, amik között a gyilkossági kísérlet is szinte mindennapinak számít. 

Magda szemszögén keresztül találkozunk a berlini bombázások között élő németekkel, akiket a területeket egyre jobban elfoglaló oroszok karmai közé kerülnek, de egy munkatáborba is belelátunk, ahol szörnyű körülmények között bűnhődnek Hitler ellenségei és azok az emberek, akik valami miatt elvesztették a Führer kegyeit. Magda sok mindent átél, és megél, és erről különleges módon mesél, ami egy pillanatra sem marad unalmas, vagy érdektelen.

Végig izgalmas volt Az előkóstoló, hiába tudtam, hogy hová fognak kifutni a történet egyes részei, de Magda sorsáért végig lehetett izgulni. Volt is miért, hiszen a lány sok nehéz helyzetbe került mind a munkája során, mind pedig a magánéletében. Bevallom én nagyon szurkoltam neki, hogy jól jöjjön ki a dolgokból, mert néha nagyon necces helyzetekbe keveredett a szíve és érzései miatt. 

V.S.Alexander történelmi nagyon hű regényt rakott össze, bár nem vagyok a szakértője még a náci birodalom végnapjainak, de nagyon sok olyan könyvet olvastam, amiben szó esett az utolsó napokról a Führer bunkerében, illetve nem egy film készült a témában. Köztük elég csak megemlíteni A bukás című alkotást. Az előkóstolónál úgy éreztem, hogy nagyon feszes sorrendben és hűen beleírta Magdát az író, és hiába mint fiktív karaktert az igazi történelmi helyeztekbe. 

Az előkóstoló megmutatta Hitler azon arcát, ami miatt a tömegek követték őt. Magda látta a Führert ereje teljében, aztán az utolsó másodperceiben is, és erről nagyon érdekes volt olvasni. Akárcsak magáról a lány munkaköréről. Bevallom én nem tudtam, hogy dolgoztak a náci birodalomnak kóstolók, akik Hitler ételeit kóstolták meg, mert a Führer és tisztjei rettegtek attól, hogy Hitlert valaki megmérgezi. Csak annyit mondok, hogy a félelmük nem volt alaptalan. Többet megtudtam arról a merényletről is, ahol majdnem megölték Hitlert, a Führer és Eva utolsó óráiról is sok minden kiderült. Persze ezek között vannak fiktív dolgok, de V.S.Alexander sok mindent megmagyaráz az utószóban, így érdemes erre is szánni egy kis időt. Itt meséli el az író azt is egyébként, hogy egy tényleg kóstolóként dolgozó 95 éves nő visszaemlékezéseiből merítette az ihletet Magda karakteréhez. 

Összességében nekem sok újdonságot adott Az előkóstoló, mert a II. világháború olyan arcait mutatta meg, akiket eddig nem ismertem, és akikről eddig nem olvastam. Érdekes volt azokról a németekről olvasni, akik nem vették részt Hitler őrületében a háborúban, és azokról is, akik szinte vakon követték őt mindenhová és hűséges alkalmazottai voltak.  Az író stílusa bármilyen egyszerű volt, mégis elérte azt, hogy végig izguljam Magdával a történetet. Sok mozzanata szimpatikus volt a főszereplőnk, de néha távolinak éreztem.

Ami kevésbé tetszett, az a történet legvége. Ez kicsit furán jött le, mert Hitler utolsó perceit ismerjük azért a történelemkönyvekből. Jó, nem 100%-os bizonyossággal tudjuk, hogy mi történt, de azért Magdát odatenni az utolsó részekhez abban a helyzetben, amiben ő csinált az nekem furán jött le. Nyilván ez egy írói döntés volt, és érzékletesre sikerült, de nekem ez nagyon nem tetszett. Ezenkívül V.S.Alexander érdekesen és lebilincselően szőtte a történetet, és végig tudtam valami miatt izgulni. A könyv vége kicsit hatásvadász lett (Hitler halálán kívül is volt még egy momentum), de mégis jó élmény volt. 

Ha érdekel titeket a második világháború, és egy különleges munkakör meg egy még különlegesebb munkakörnyezet, akkor Az előkóstolót ajánlom. Magda Ritter története bár fiktív, a benne szereplő politikai szereplők és a történet folyama nem az. Hiába olvastam már száz helyen erről, mégis valamiért magával ragadó volt olvasni ezeket a dolgokat, és egy percig sem unatkoztam.