Nagy vágyom eljutni egyszer Szantorinire, így amikor megtudtam, hogy Jenna Evans Welch új regénye ott játszódik egy percig sem gondolkoztam, hogy szeretném-e elolvasni. A firenzei kaland (itt a poszt róla) és az írországi utazós történet után végre újra repülőre ülhettem az írónővel, és szeretnivaló szereplőivel. 

Mert eddig összes Jenna Evans Welch kötetbe teljesen bele tudtam élni magam, és olyan volt olvasni, mintha én ott lettem volna a szereplőkkel a csodálatos helyszíneken. A Love and Olives sztoriban sem volt ez másként, és újra egy olyan helyszínt ismerhettem meg, amit eddig csak mások insta sztorijaiban és fotóin láthattam. 

Szantorini egy vulkanikus szigetcsoport, ami nagyon híres az utazó bloggerek miatt, és így sok turista kedvenc célpontja lett az elmúlt évek alatt. Mondjuk ez nem csoda, hiszen a szép kék kupolás, fehérre meszelt apró házaival tökéletes háttért ad egy romantikus tengerparti utazáshoz. Rengeteg esküvőt szerveznek ide, hiszen csodálatos a panoráma az Égei tengerre és szép strandok vannak itt, de a luxus tengerre néző végtelen úszómedencés házakból és hotelekből sincs hiány. Az eddig ismereteim alapján Szantorini igazi luxus nyaraló benyomását keltette, ahol nem olcsóak a szállások, és mindig sok a turista. Szerencsére az írónő ezúttal is úgy mutatta be ezt a helyszínt, hogy ügyelt arra, hogy ne csak a képeslapok világából megismert Szantorinit kapjuk meg, hanem egy másik, sokkal emberibb arcát. Azt az arcát, amit Olive, azaz történetnk főszereplője Liv is lát, amikor itt "kénytelen" eltölteni néhány hetet, hogy újra találkozzon rég nem látott apjával. 

Liv 8 éves kora óta nem látta az apját, azaz lassan 10 éve, hiszen a lány utolsó évét kezdi meg a középiskolában a következő ősszel. A lányt és édesanyját elhagyta a férfi, Liv pedig azóta nem látta őt. Kemény éveket tudhat anyukájával maguk mögött, de azóta új életet kezdtek. Liv édesanyjának van egy férje, és közös kisfiukkal Livvel élnek együtt, sőt már érkezik az új baba is a családba. Velük éli Li az amerikai kamaszok gondtalan életét, édesapja emlékét csak egy doboznyi cucc őrzi, amit a lány egy cipősdobozban tárol. Persze Liv élete csak a felszínen gondtalan. Éjjelente rémálmok gyötrik, amiben a tengerben fulladozik, és bár jár egy fiúval, mégsem érzi azt, hogy egy év múlva együtt tanulnak majd az egyetemen... 

A tanév végével a semmiből egy üzenet érkezik Szantoriniből, egy képeslap, amiben édesapja életjelet ad magáról, és anyukája unszolására Liv odautazik, hogy újra beszéljen rég nem látott apjával. És itt kezdődik az utazás, ami életreszóló kalandokat ígér a lánynak. 

Persze nem csak az apja-lánya kapcsolat kerül fókuszba a Szantorini történetben, hanem kapunk egy lávsztorit is, hiszen Liv mellett a történet másik főszereplője Theo, aki egy helyes és izgága fiú, aki nem csak sármos, hanem nagyon okos és elszánt is. Theo egyébként Liv apjának a segédje, és azért hívják meg a lányt, hogy Liv segítsen nekik egy Atlantiszról szóló dokumentumfilm elkészítésében. Liv apja szerint Atlantisz ugyanis létezik. A férfi több évtizede kutatja a híres várost, így kapunk bőven történelem leckét a híres eltűnt városról, amiről nagyon izgalmas volt olvasni. 

És hogy mi köze van Atlantisznak Szantorinihoz? Liv apja szerint nagyon sok, Liv azonban szkeptikus, hiszen édesapja pont azért hagyta el őt (és a lány édesanyját) mert Atlantiszt kereste. De vajon a híres eltűnt város ott fekszik a vulkanikus szigetcsoport mellett? Vagy mindez csak egy délibáb, ahogy az is, hogy Liv megbocsát édesapjának és újra tudja vele kezdeni a kapcsolatát? Megannyi kérdés, amire mind választ kapunk a történetből, ami meglepően érzelmesre sikerült. 

Nagyon tetszett, hogy Jenna Evans Welch újra profin bemutatott egy különleges helyszínt, ami bár turistalátványosság, ám ő olyan kis eldugott zugokról mesélt, amit csak az ott lakók (és persze a beavatott Liv) ismerhetnek, meg persze mi, akik olvastuk a Love and Olives sztorit.  

Imádtam az összes könyvbeli helyszínt, de legfőképpen az Atlantis Books könyvesboltot, ami egy valóban létező helyszín (itt a weboldala!) Oián. A fotók alapján tényleg ilyen lehet egy igazi könyvmoly paradicsom. Sok leírást és extra infót kapunk a könyvesboltról a regényben, és ezek a részek nagyon megdobogtatták a könyvmoly szívemet. 

A külsőség leírása mellett érzelmekben sem volt hiány a Szantorini történetben. Sok megható jelenet van a könyvben, a végét természetesen nem bírtam ki könnyek nélkül (direkt itthon olvastam, hogy ne nézze végig a fél villamos a szipogásomat), nagyon erősre sikeredett a finálé. És pontosan ezért is szeretem Jenna Evans Welch történeteit, mert fontos dolgokról mesélnek: úgy mint a család, a szeretet, a megbocsátás, az újrakezdés, a lelki problémák és teszi ezt úgy, hogy egyáltalán nem lesz sallangos, vagy felszínes közben a sztori vagy a karakterek. 

Minden szereplőt szerettem a regényben, de Theo volt a nagy favoritom. Theo csinos könyvesbolt vezető anyukája Ana, és Theo nagypapája is nagy forma volt, de kaptunk tipikus görög figurákat is a turistáknak szaxofozó hajóskapitánytól elkezdve az öreg étterem vezetőtől, a reptéri taxisofőrig bezárólag, aki alig beszél angolul. Volt jó pár vicces és kedves jelenet a könyvben, és olvasás közben végig lehet szorítani Liv-nek, hogy rájöjjön arra, hogy Theo számára az igazi, és nem az amerikai barátja, akivel semennyire sem illenek össze. Nem mondom el, hogy végül beteljesedik-e a szerelmük, ezt nektek kell megtudnotok a regényből, amit tényleg nagyon ajánlok.

Csodás utazás volt a Love and Olives történet, és biztos vagyok benne, hogy időről-időre újra elő fogom venni, ha gondolatban szeretnék egy szép helyre utazni, mert rengeteg jó kis leírás van benne, amiket olvasva olyan, mintha én is a különleges Szantorini vendége lennék. 

Szerencsére emellett fontos leckét is ad a könyv mindenkinek. Tetszett, hogy szóba kerültek benne a mentális problémák, de a családi drámákból sem volt hiány, és volt pár jó kis romantikus és komikus helyzet is benne. 

Sok kedves ember szerepelt a történetben és sok megható jelenetet fel tudok idézni benne, de a legjobb részeknek mind köze volt az Atlantisz könyvesbolthoz. Kell még más ajánló, hogy elolvassátok és ti is szeressétek a Szantorini történetet? Én nem hiszem! Vágjatok bele bátran, egyáltalán nem szükséges hozzá elolvasni az első két részt, mert nem kapcsolódnak egymáshoz csak annyiban, hogy mindegyik egy különleges helyszínen játszódik.