Nagyon szerettem Finlay Donovan első kalandját, amikor is írónőből bérgyilkossá avanzsált egy véletlennek köszönhetően. A csetlő-botló kétgyerekes lelki és anyagi összeomlás szélén lavírozó anyuka igazán a szívemhez nőtt, úgyhogy nagyon vártam, hogy milyen új kalandokba tarthatok vele. Szerencsére Elle Cosimano hozza a megszokott poénokat, és Finlay újra sziporkázik. Talán egy kicsit kevesebb volt az újdonság ereje a második kötettel, de a Finlay Donovan egy nagyon jó folytatása a megkezdett sorozatnak, és én nagyon várom a folytatást is. 

Finlay most nem lesz bérgyilkos, de bérgyilkos (vagy bérgyilkosok?) után nyomoz, hiszen az élete még mindig nem csak abból áll, hogy regényeket ír, ami végülis a szakmája lenne. Finlay a regényírás és családi élete mellett felfedezi, hogy egy anyukás fórumban a volt férjére Steve-re tűznek ki vérdíjat, és valaki el is vállalja, hogy elteszi láb alól a férfit. Finlay pedig ezt nem hagyhatja szó nélkül. Gyorsan összedugja a fejét Vero-val, a bébiszitterével, és az előző részben (bűn)társává avanzsált baránőjével és megpróbálnak egy kicsit nyomozni. Amolyan Finlay-esen. És ez az amihez Elle Cosimano nagyon jól ért. 

Olyan elképesztő, vicces és zavaros helyzetekbe keveri a főhősnőjét, hogy az olvasó (jelen esetben én) nem győztem falni a sorokat. Tetszett, hogy nem ült le a cselekmény, bár itt talán kevesebb "halálos" jelenet volt, de izgalomban és végtag hiányban itt sem volt hiány. 

Finlay és Vero betörnek Steven munkahelyére, megbíznak egy tini hekkert, és egy rajtaütés részesei is lesznek, miközben persze próbálnak rájönni, hogy ki is akarja eltüntetni Stevent a porondrón. És akkor még nem is meséltem el minden izgalmas részletet. Mert bőven van belőle néhány, elég csak arra az ominózus autólopásos, vagy a börtönlátogatós sztorira visszagondolni. 

Steven volt párja, és annak barátnője is visszatérnek ebben a részben, és megtudunk egy kicsit többet Steven egykori titkárnőjéről is. Szerencsére Anthony nyomozó és a szexis ügyvédpalanta/bármixer Julian is felbukkan, és mindegyikük természetes akkor, amikor Finlay éppen nem szeretné, vagy szeretné, de maga se tudja. A két férfi másképpen szexi, és másképpen tudja boldoggá tenni Finlayt, aki sokszor nem is tudja, hogy éppen kire (vagy mire) van szüksége. 

Szóval akadt azért némi lelki tusa a férfiak miatt ebben a részben, pedig szerintem nem annyira bonyolult a döntés. 😉

Amit sajnáltam, hogy egy kicsit kevesebb figyelem jutott most a könyvírásra, pedig elvégre Finlay ebből él, és annyira nagy sikerű volt az előző regénye (amit az első rész során a saját elképesztő élményei alapján írt meg), hogy még a megfilmesítés is szóba kerül. Persze kapunk egy kis nyomást a könyves ügynöke által, meg egy félkész szinopszist, de most elmaradnak a könyvírós részek. 

A gyerekből is kevesebb jutott, de talán ez azért van, mert Vero gyorsan lerendezi őket, így nincsenek akkora káoszok, így kevesebb humorforrást okoznak, de sebaj. Vero szerencsére kárpótolta a kölykök körüli zűröket a beszólásaival. Közte és Finlay között még mindig csodás a "kémia", zseniálisan nyomoznak együtt. Vero a magabiztosságával és tanácsaival mindig segíti Finlay-t, míg Finlay mindig támasza a fiatal Vero-nak és együtt úgy tűnik, hogy majdnem mindenre képesek. 

12.05. Olvasónapló

12.10. Zakkant olvas

12.11. A Szofisztikált macska