Régi restanciám volt a Jane Eyre, már nagyon sokat hallottam róla, és csak jókat, úgyhogy bele is kezdtem és a februárom elejét ezzel töltöttem. Hát vannak kétségeim afelől, hogy ez a könyv jó-e. Értem, hogy Jane karaktere miért hatott anno újdonság erejével, hiszen az árva lány a társdalomtól eltérő módon viselkedett, és kitartott döntései és erkölcse tisztasága mellett, amikor nemet mondott Mr. Rochesternek, akibe beleszeretett. 

A főnök - beosztott viszonyra építő Jane Eyre egy szép irodalmi alkotás, de a történt nekem egyáltalán nem tetszett. Rengeteg vergődés volt benne, és bennem előzőleg az jött le, hogy Mr. Rochester és Jane Eyre egy csodálatos szerelmes pár, igazi irodalmi álompárnak írták le őket. Azt hittem, hogy ők valami hasonló lesz, mint Mr Darcy és Elizabeth Bennet, de hát nagyon nem. Egyáltalán nem voltak álompár számomra a regényben, mert ez az egész kapcsolat egy nagyon elbaszott elrontott dologra épült, így nekem a kettőjük viszonya egyáltalán nem tetszett, a történet vége meg egészen szomorú volt. Csodás leírásai vannak Charlotte Brontënek, és nem fogom egyhamar elfelejteni a történetet, de nem lesz a kedvenc romantikus olvasmányom. Akkor inkább 56x újraolvasom a Büszkeség és balítéletet. Vagy bármi mást :) 

Kicsit szenvedősen olvastam Jane Eyre-t, így közben beiktattam a régóta halogatott Vaslángot, aminek az utolsó egyharmadát le is toltam Edward és Jane vergődése között. Igaz Violet és Xaden páros is bőven eleget vergődik, de azért a könyv vége izgalmas volt, és olyan függővéggel ért véget, hogy csak pislogtam. Az Iron Flame-t egyébként tavaly nyár óta tologatom, mert az eleje nagyon unalmas volt, de a végére csak beindultak a dolgok, és sodort magával a történet, de azért nem ez lesz a kedvencem Rebecca Yarrostól. 

A Könyvtársak insta oldalnál láttam, hogy A téboly otthonát (angolul The Housemaid) olvassák februárban a lányok, úgyhogy erre én is rácsatlakoztam, és elolvastam Freia McFadden thrillerét.  Ráadásul úgy behúzott, hogy nagyjából egy szuszra le is daráltam. Nagyon tetszett, hogy két szemszögből mutatta be a történetet és eléggé csavaros és kellően beteg is volt, úgyhogy nagyon várom, hogy filmben is bemutassák. Elvileg Amanda Seyfreid és Sweeney Sydney lesznek a főszereplők, azaz a gazdag Nina és a frissen a börtönből szabadult szobalányként dolgozó Millie, akit a Nina azért vesz fel, hogy rendben tartsa az otthonát. Ám a család, és új munkaadója nem olyan egyszerű eset, de Millie is látott már egysmást úgyhogy a két nő viszonya elég érdekes fordulatokat vesz a könyv folyamán. Nem akarok spoilerezni, tényleg izgalmas volt, rég éreztem ekkora izgalmat olvasás közben, mert hajtott előre, hogy kiderítsem, hogy mire fut ki a történet. Meg is lepődtem a végén, úgyhogy pirospont McFadden-nek, el is határoztam, hogy megnézem majd a többi regényét is magadnak! 

Az új Lucy Strange regényről írtam a blogon, nagyon szerettem, hozta a megszokott misztikus ifjúsági regényei hangulatát, úgyhogy szívből ajánlom. 

A hónapban utolsó napján befejeztem Melodie Edward Jane és Edward átiratát, ami egy Jane Eyre retelling azaz újramesélés, és bár kicsit féltem tőle, de kellemes csalódás volt. Hamarosan írok róla bővebben róla.

Februárban egy könyvem érkezett, ez az Alka-sziget rejtélye volt, amúgy egyetlen egy könyvet sem szereztem be, helyette elkezdtem feltöltögetni Vintedre a további eladó könyveimet (van egy két ritkaság is a listámon, tessék itt szétnézni!) 

A blogom Facebook oldalán nyomok egy kihívást, aminek az a lényege, hogy 20 napon keresztül naponta megmutatok egy könyvborítót, ami nagy hatással volt rám. Nincs semmi magyarázat, vagy vélemény mellé csak a borító. Eddig ezek a könyvek szerepeltek ezen a listán.  Csatlkozzatok ti is bátran ehhez a 20 napos kis borítómustrához!